Hiszkija betegsége és fölépülése.
20 1Azokban a napokban Hiszkija halálos beteg lett. Elment hozzá Ámoc fia, Izajás, és így szólt hozzá: „Ezt mondja az Úr: Rendezd el házad ügyeit, mert meghalsz, nem maradsz életben.” 2Erre arccal a fal felé fordulva így könyörgött az Úrhoz: 3„Ó, Uram, emlékezz rá, milyen hűségesen, mennyire osztatlan szívvel jártam színed előtt, azt tettem, ami kedves a szemedben!” S keservesen sírt Hiszkija. 4Izajás még nem hagyta el a középső udvart, amikor történt, hogy az Úr e szavakat intézte hozzá: 5„Térj vissza és mondd meg Hiszkijának, népem fejedelmének: Ezt mondja az Úr, ősödnek, Dávidnak Istene: Hallottam imádat, s láttam könnyeidet. Lásd, meggyógyítalak. Harmadnapra fölmész a templomhoz. 6S életed napjait megtoldom tizenöt esztendővel. És kiszabadítalak Asszíria királyának hatalmából ezzel a várossal együtt; megvédem ezt a várost, magam miatt és szolgámnak, Dávidnak kedvéért.” 7Akkor Izajás meghagyta: „Hozzatok nekem fügét!” Vittek, s rátették a kelésre. Nyomban meggyógyult. 8Hiszkija azonban megkérdezte Izajástól: „Mi lesz a jel arra, hogy az Úr meggyógyít és harmadnap fölmehetek az Úr templomába?” 9„Az legyen-e a jel arra, hogy az Úr megteszi, amit ígért – kérdezte Izajás –, hogy az árnyék 10 fokkal előremegy, vagy inkább az, hogy 10 fokkal hátrafelé megy?” 10„Túl könnyű volna – felelte Hiszkija – az árnyéknak 10 fokkal előremennie; nem, menjen inkább 10 fokkal hátrafelé az árnyék.” 11Erre Izajás próféta az Úrhoz könyörgött, s ő Acház lépcsőjén 10 fokkal visszahúzta az árnyékot.Merodach-Baladan küldetése.
12Abban az időben Bábel királya, Baladan fia, Merodach-Baladan levelet és ajándékot küldött Hiszkijának, mert hallott betegsége és fölépülése felől. 13Hiszkija örült, és megmutatta nekik kincseskamráját, az ezüstöt, az aranyat, a fűszerfélét, a finom olajat, egész fegyvertárát, s mindent, ami csak volt a kincsesházban. Nem volt a palotájában és a székhelyén semmi, amit meg ne mutatott volna. 14Izajás próféta elment a királyhoz és megkérdezte: „Mi hírt hoztak ezek az emberek és honnan jöttek?” „Egy távoli országból érkeztek, Bábelből” – felelte Hiszkija. 15Izajás folytatta a kérdezősködést: „Mit láttak palotádban?” „Mindent láttak – válaszolta Hiszkija –, ami csak van palotámban. Nincs semmi kincseskamráimban, amit meg ne mutattam volna nekik.” 16Erre Izajás így szólt Hiszkijához: „Halld az Úr szavát! 17Eljön a nap, amikor mindent, ami csak van házadban, amit atyáid gyűjtöttek a mai napig, Bábelbe hurcolnak, nem marad belőle semmi! Így hangzott az Úr szava. 18S utódaid közül is, akik tőled származnak, akiket nemzel, elvisznek néhányat, és Babilonban a király palotájában fognak szolgálni tisztséget viselve.” 19Hiszkija azt felelte Izajásnak: „Az Úr szava, amelyet tudtomra adtál, jó!” Arra gondolt ugyanis: „Miért ne, ha napjaimban béke és biztonság uralkodik?!”