6 ¹Ezért elhagyva a Krisztusról szóló elemi tanítást, lépjünk előre a nagykorúság felé! Ne kezdjünk ismét abba, hogy alapot vetünk, és a holt cselekedetekből való megtérésről, az Istenbe vetett hitről, ²a mosakodásokról, a kézrátételekről, a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről tanítunk. ³Előre hát, ha Isten is úgy akarja!
⁴Lehetetlen ugyanis, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, megízlelték a mennyei ajándékot, és a Szentlélek részeseivé lettek, ⁵akik megízlelték Isten jó igéjét és a jövendő világ erőit, ⁶de elbuktak; lehetetlen, hogy azok ismét megújuljanak és megtérjenek, mert önkezükkel feszítik keresztre és gyalázzák meg Isten Fiát. ⁷A föld ugyanis, amely beissza a gyakran ráhulló esőt, és hasznos növényt terem azoknak, akik megművelik, áldást kap Istentől; ⁸de amelyik tövist és bogáncsot terem, értéktelen, és átok vár rá, s végül fölégetik.
⁹Ami titeket illet, szeretteim – még ha így beszélünk is –, meg vagyunk győződve, hogy jobb dolgok, az üdvösség felé tartotok. ¹⁰Isten ugyanis nem igazságtalan, hogy elfeledkeznék tetteitekről és arról a szeretetről, amelyet nevéért tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok, és most is szolgáltok. ¹¹Szívből kívánjuk, hogy mindnyájan ugyanazt az igyekezetet tanúsítsátok mindvégig, amíg a remény be nem teljesedik, ¹²hogy ne legyetek restek, hanem kövessétek azokat, akik hit és türelem által az ígéreteket öröklik.

KNB SZIT STL BD RUF KG