3Amikor Júdás, aki kiszolgáltatta, látta, hogy elítélték, megbánta tettét, visszavitte a főpapoknak és a véneknek a harminc ezüstöt,
4és ezt mondta:
– Vétkeztem, mert ártatlan vért szolgáltattam ki. De azok ezt mondták:
– Mi közünk hozzá? A te dolgod!
5Erre ő a szentélybe szórta az ezüstpénzt, majd elment, és felakasztotta magát.
6A főpapok felszedték az ezüstöket, és így szóltak: „Ezt nem szabad a kincstárba tennünk, mert vérdíj.”
7Aztán határozatot hoztak, és megvették rajta a fazekas mezejét az idegenek számára temetőnek.
8Ezért hívják ezt a mezőt a mai napig Vérmezőnek.
9Ekkor beteljesedett Jeremiás próféta szava: És vették a harminc ezüstöt, az árát a felbecsültnek, akit Izrael fiai ennyire becsültek,
10és odaadták a fazekas mezejéért, ahogy az Úr megparancsolta nekem.