25 ¹Akkor hasonló lesz a mennyek országa tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és kimentek a vőlegény fogadására. ²Öt közülük balga volt, öt meg okos. ³A balgák, amikor magukhoz vették lámpásukat, nem vittek magukkal olajat, ⁴az okosak viszont lámpásukkal együtt olajat is vittek fiolában. ⁵A vőlegény késett. Mindnyájan elálmosodtak és elaludtak. ⁶Éjfélkor aztán kiáltás hangzott: „Íme, a vőlegény! Jöjjetek a fogadására!” ⁷Felébredtek mind a szüzek, és rendbe hozták a lámpásukat. ⁸A balgák így szóltak az okosakhoz: „Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialvóban vannak!” ⁹Az okosak így válaszoltak: „Nem, mert hátha nem lesz elég nekünk meg nektek is. Menjetek inkább a kereskedőkhöz, és vegyetek magatoknak!” ¹⁰Amíg távol voltak, hogy vegyenek, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre, és bezárták az ajtót. ¹¹Később megérkezett a többi szűz is, és így szóltak: „Uram, uram, nyiss ajtót nekünk!” ¹²Ő azonban így válaszolt: „Bizony, mondom nektek, nem ismerlek titeket.” ¹³Virrasszatok hát, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát!
¹⁴Mert úgy van ez, mint amikor egy idegenbe készülő ember hívatta szolgáit, és átadta nekik vagyonát. ¹⁵Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek képessége szerint, és elutazott. ¹⁶Az, aki öt talentumot kapott, azonnal elindult, vállalkozásba fogott, és másik ötöt keresett. ¹⁷Ugyanígy az is, aki kettőt kapott, másik kettőt keresett. ¹⁸Aki pedig egyet kapott, elment, gödröt ásott, és elrejtette ura pénzét.
¹⁹Hosszú idő múlva megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük. ²⁰Jött az, aki öt talentumot kapott, és odahozta a másik öt talentumot, és így szólt: „Uram, öt talentumot adtál át nekem, nézd, másik öt talentumot kerestem!” ²¹Ura így szólt hozzá: „Jól van, derék és hű szolgám! A kevésben hű voltál, ezután sokat bízok rád. Gyere, örvendezz uraddal együtt!” ²²Jött az is, aki két talentumot kapott, és ezt mondta: „Uram, két talentumot adtál át nekem, nézd, másik két talentumot kerestem!” ²³Ura így szólt hozzá: „Jól van, derék és hű szolgám! A kevésben hű voltál, ezután sokat bízok rád. Gyere, örvendezz uraddal együtt!”
²⁴Jött az is, aki egy talentumot kapott, és ezt mondta: „Uram, tudtam, hogy hajthatatlan ember vagy: ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnét is gyűjtesz, ahová nem szórtál. ²⁵Félelmemben elmentem, és földbe rejtettem talentumodat. Nézd, itt van, ami a tiéd!” ²⁶Ura így válaszolt neki: „Te gonosz és lusta szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnét is gyűjtök, ahova nem szórtam? ²⁷El kellett volna vinned a pénzemet a pénzváltókhoz, így amikor megjöttem, kamatostul kaptam volna vissza azt, ami az enyém. ²⁸Vegyétek el tőle a talentumot, és adjátok annak, akinek tíz talentuma van! ²⁹Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van. ³⁰Ezt a haszontalan szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre! Lesz ott majd sírás és fogcsikorgatás.”
³¹Amikor dicsőségében eljön az Emberfia, és vele mind az angyalok, akkor majd leül dicsősége trónjára. ³²Összegyűjtenek majd eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. ³³A juhokat a jobbjára, a kecskéket pedig a baljára állítja.
³⁴Akkor így szól a király a jobbján állókhoz: „Jöjjetek, Atyám áldottai, és vegyétek örökül a világ kezdete óta számotokra készített országot. ³⁵Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, ³⁶mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és felkerestetek.” ³⁷Akkor így válaszolnak neki az igazak: „Uram, mikor láttunk téged éhezni, és adtunk neked enni, vagy szomjazni, és adtunk neked inni? ³⁸Mikor láttunk jövevénynek, és fogadtunk be, vagy mezítelennek, és ruháztunk fel? ³⁹Mikor láttunk betegen vagy börtönben, és mentünk el hozzád?” ⁴⁰A király így felel majd nekik: „Bizony, mondom nektek, amikor ezeket tettétek akár csak eggyel is a legkisebb testvéreim közül, velem tettétek.”
⁴¹Akkor szól a balján állókhoz is: „Távozzatok tőlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak készített örök tűzre. ⁴²Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, ⁴³jövevény voltam, és be nem fogadtatok, mezítelen voltam, és fel nem ruháztatok, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg.” ⁴⁴Akkor ezek is így válaszolnak neki: „Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked?” ⁴⁵Akkor így felel nekik: „Bizony, mondom nektek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg.” ⁴⁶És ezek az örök büntetésre mennek, az igazak pedig az örök életre.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet