15Akkor a farizeusok elmentek, és tanácsot tartottak arról, hogy miként állítsanak neki csapdát a saját szavaival.
16Elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt, akik ezt mondták:
– Mester, tudjuk, hogy becsületes vagy, és Isten útját az igazsághoz ragaszkodva tanítod, és hogy nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek véleményét.
17Mondd meg hát nekünk, hogy gondolod: szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem?
18Jézus felismerve gonoszságukat így szólt:
– Miért akartok tőrbe csalni, képmutatók?
19Mutassatok egy adópénzt!
Odavittek neki egy dénárt.
20Ezt mondja:
– Kinek a képe és kinek a felirata ez?
21– A császáré – felelték. Akkor ezt mondta nekik:
– Adjátok meg hát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!
22Amikor ezt hallották, elcsodálkoztak. Otthagyták, és eltávoztak.
13Elküldtek hozzá a farizeusok és a Heródes-pártiak közül néhányat, hogy a saját szavaival állítsanak neki csapdát.
14Odamenvén így szóltak hozzá:
– Mester, tudjuk, hogy becsületes ember vagy, nem tartasz senkitől, mert nem veszed figyelembe az emberek véleményét, hanem az igazsághoz ragaszkodva tanítod Isten útját. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy sem? Fizessünk, vagy ne fizessünk?
15Felismerve álnokságukat ezt mondta nekik:
– Miért akartok tőrbe csalni? Hozzatok egy dénárt, hadd lássam!
16Hoztak egyet. Ezt mondta nekik:
– Kinek a képe és kinek a felirata ez?
– A császáré – felelték.
17Jézus ezt mondta nekik:
– Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami Istené!
Módfelett csodálkoztak rajta.