31Az ég és a föld elmúlik, de az én szavaim nem múlnak el.
32Azt a napot viszont vagy azt az órát senki sem ismeri, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, hanem csak az Atya.
33Vigyázzatok, legyetek éberek! Nem tudjátok ugyanis, mikor jön el az az idő!
34Mint az idegen országba utazó ember: amikor elhagyta házát, átadta szolgáinak a hatalmat, és kijelölte mindenkinek a maga feladatát, s az ajtóőrnek megparancsolta, hogy virrasszon.
35Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, mikor jön meg a ház ura! Este vagy éjfélkor, kakasszókor vagy reggel?
36Nehogy, amikor hirtelen megjön, alva találjon benneteket!
37Amit pedig nektek mondok, azt mindenkinek mondom: virrasszatok!
14
1Két nap múlva volt a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. A főpapok és az írástudók keresték a módját, hogyan fogják el és öljék meg valami csellel.
2Ezt mondták ugyanis: „Ne az ünnepen, nehogy zavargás legyen a nép körében.”