³⁹Szokás nálatok, hogy valakit szabadon bocsássak a húsvét alkalmával. Akarjátok-e hát, hogy szabadon bocsássam nektek a zsidók királyát?
⁴⁰Ekkor újra kiáltozni kezdtek:
– Ne őt, hanem Barabást!
Ez a Barabás pedig rabló volt.
⁴Pilátus ismét kiment az épület elé, és így szólt hozzájuk:
– Íme, kihoztam őt nektek, hogy lássátok, semmiféle bűnt nem találok benne.
⁵Ekkor kijött Jézus, rajta a töviskorona és a bíborköpeny. Pilátus így szólt hozzájuk:
– Íme, az ember!
⁶Amint a főpapok és a templomőrök meglátták Jézust, így kiáltoztak:
– Feszítsd meg, feszítsd meg! Pilátus pedig ezt mondta nekik:
– Fogjátok ti magatok, és feszítsétek meg ti! Én ugyanis nem találom bűnösnek.
⁷A zsidók így válaszoltak neki:
– Nekünk Törvényünk van, és a Törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát.
⁸Amikor Pilátus ezt meghallotta, nagyon megrémült.
⁹Ismét bement a helytartóságra, és megkérdezte Jézust:
– Honnan való vagy te?
De Jézus nem válaszolt neki. ¹⁰Pilátus így szólt hozzá:
– Nekem nem válaszolsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy megfeszíttesselek?
¹¹Jézus így válaszolt:
– Semmi hatalmad nem volna rajtam, ha felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki engem átadott neked, nagyobb a bűne.
¹²Ettől fogva Pilátus igyekezett őt szabadon bocsátani.
De a zsidók így kiáltoztak:
– Ha ezt szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja. Hiszen aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak.
¹³Amikor Pilátus meghallotta ezeket a szavakat, kihozatta Jézust, és a bírói székbe ült azon a helyen, amelyet kövezett udvarnak, héberül pedig gabbatának neveztek. ¹⁴A húsvéti előkészület napja volt, dél felé járt az idő. Pilátus így szólt a zsidókhoz:
– Íme, a királyotok!
– ¹⁵El vele, el vele, feszítsd meg őt! – kiáltották.
– A királyotokat feszítsem meg? – kérdezte Pilátus.
– Nincs más királyunk, csak a Császár! – válaszolták a főpapok.
¹⁶Ekkor kiszolgáltatta őt nekik, hogy megfeszítsék. Azok tehát átvették Jézust.

KNB SZIT STL BD RUF KG