³⁹Az a szokás nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok-e, hogy elbocsássam a zsidók királyát?” ⁴⁰De azok újra kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás rabló volt. ⁴Pilátus ismét kiment és így szólt hozzájuk: „Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg végre, hogy semmi vétket sem találok benne.” ⁵Jézus akkor töviskoronával és bíborköpenyben kijött eléjük, Pilátus rámutatott: „Íme az ember!” ⁶Láttára a főpapok és a szolgák nagy kiáltozásba törtek ki: „Keresztre vele, keresztre vele!” Pilátus ismét szabadkozott: „Vigyétek el és ti feszítsétek keresztre. Én semmi vétket sem találok benne.” ⁷De a zsidók nem tágítottak: „Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten fiává tette magát.” ⁸E szavak hallatára Pilátus még jobban megijedt.

Jézus második kihallgatása.

⁹Visszament a helytartóságra és újra megkérdezte Jézust: „Honnan való vagy te?” De Jézus nem felelt. ¹⁰Pilátus erre kérdőre vonta: „Nekem nem felelsz? Nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy szabadon bocsássalak, de hatalmam van arra is, hogy keresztre feszítselek?” ¹¹Jézus csak ennyit mondott: „Semmi hatalmad sem volna fölöttem, ha onnan felülről nem kaptad volna. Annak, aki engem kiszolgáltatott neked, nagyobb a bűne.” ¹²Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy elbocsássa őt. A zsidók azonban fenyegetőzve kiáltották: „Ha elbocsátod, nem vagy a császár barátja. Mindaz, aki királlyá teszi magát, ellenszegül a császárnak.”

Az ítélet.

¹³E szavak hallatára Pilátus kivezettette Jézust. Bírói székébe ült a köves udvaron, melyet héberül Gabbatának neveznek. ¹⁴Húsvét készületi napja volt, a hatodik óra táján. Így szólt a zsidókhoz: „Nézzétek itt a királyotok.” ¹⁵Azok újra kiáltoztak: „ El vele, el vele! Keresztre vele!” Pilátus megkérdezte: „Királyotokat feszítsem keresztre?” De a főpapok tiltakoztak: „Nincs királyunk, csak császárunk.” ¹⁶Erre aztán kiszolgáltatta őt, hogy keresztre feszítsék. Azok átvették Jézust és elvezették.

KNB SZIT STL BD RUF KG