17 ¹Miután Jézus ezeket mondta, tekintetét az égre emelve így szólt:
– Atyám, eljött az óra! Dicsőítsd meg Fiadat, hogy a Fiú megdicsőítsen téged, ²és mivel hatalmat adtál neki minden halandó fölött, örök életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál. ³Az az örök élet, hogy ismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus Krisztust. ⁴Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy véghezvittem azt a művet, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. ⁵Most te dicsőíts meg, Atyám, önmagadnál azzal a dicsőséggel, amely már akkor az enyém volt tenálad, mielőtt még a világ lett.
⁶Kinyilatkoztattam nevedet az embereknek, akiket a világból nekem adtál. A tieid voltak, és nekem adtad őket, és ők megtartották a te igédet. ⁷Most már tudják, hogy mindaz, amit nekem adtál, tőled van. ⁸A szavakat ugyanis, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik, ők pedig befogadták, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy te küldtél engem.
⁹Értük járok közben. Nem a világért járok közben, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid, ¹⁰és ami az enyém, az mind a tiéd, és ami a tiéd, az az enyém, és én megdicsőültem őbennük. ¹¹Többé már nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig hozzád megyek. Szent Atyám, őrizd meg őket a Nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek annak erejében, ahogy mi egyek vagyunk! ¹²Amikor velük voltam, megőriztem őket a Nevedben, amelyet nekem adtál, és megvédtem őket, és senki sem kárhozott el közülük – hogy beteljesedjék az Írás –, csak a kárhozat fia. ¹³Most hozzád megyek, és ezeket elmondom a világban, hogy az én örömöm teljes legyen bennük. ¹⁴Én nekik adtam igédet, és a világ gyűlölte őket, mert nem a világból valók, ahogy én sem vagyok a világból való. ¹⁵Nem azért járok közben, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a Gonosztól. ¹⁶Nem a világból valók, mert én sem vagyok a világból való. ¹⁷Szenteld meg őket az igazságban! A te igéd igazság! ¹⁸Amiért engem a világba küldtél, úgy én is a világba küldtem őket. ¹⁹Értük szentelem magam, hogy ők is megszentelődjenek az igazságban.
²⁰De nemcsak értük járok közben, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek majd bennem.
²¹Legyenek mindannyian eggyé annak erejében, ahogy te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned! Ők is legyenek bennünk, hogy elhiggye a világ: te küldtél engem. ²²Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk. ²³Én bennük és te bennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél engem, és hogy úgy szeretted őket, ahogy engem szerettél.
²⁴Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, ott legyenek velem, ahol én vagyok, hogy lássák azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már a világ teremtése előtt. ²⁵Igazságos Atyám, a világ nem ismert meg téged, de én megismertelek, és ők is felismerték, hogy te küldtél engem. ²⁶Megismertettem velük Nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én is őbennük.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet