10
1– Bizony, bizony, mondom nektek, aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem másfelől hatol be, az tolvaj és rabló.
2De aki az ajtón megy be, az a juhok pásztora.
3Ennek ajtót nyit az ajtóőr, és a juhok hallgatnak a hangjára. Nevükön szólítja, és kivezeti a maga juhait.
4Amikor a sajátjait mind kivezette, előttük jár, és a juhok követik, mert ismerik a hangját.
5Sohasem fognak idegent követni, sőt elfutnak tőle, mert az idegenek hangját nem ismerik.
6Ezt a hasonlatot mondta nekik Jézus, de ők nem értették, miről beszél nekik.
7Jézus tehát így szólt hozzájuk:
– Bizony, bizony, mondom nektek, én vagyok a juhok számára az ajtó.
8Mindazok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók, de a juhok nem hallgattak rájuk.
9Én vagyok az ajtó. Ha valaki rajtam át megy be, megmenekül. Szabadon ki-be jár, és legelőre talál.