¹⁰Vajon most emberek jóváhagyását keresem vagy Istenét? Vagy emberek tetszését keresem? Ha még mindig emberek tetszését keresném, nem volnék Krisztus rabszolgája. ¹¹Emlékeztetlek benneteket, testvérek, hogy az evangélium, amit én hirdettem, nem emberi mérték szerint való, ¹²ugyanis én nem embertől kaptam – nem is tanítottak rá –, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által.
¹³Hiszen hallottatok arról, milyen volt egykori magatartásom a zsidó vallásban: hogy féktelenül üldöztem Isten egyházát, és a pusztulására törtem, ¹⁴és a vallási buzgóság tekintetében sok kortársamat fölülmúltam népem körében, s elfogult rajongója voltam atyáim hagyományainak. ¹⁵De amikor annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott, és kegyelme által meghívott, úgy tetszett, ¹⁶hogy kinyilatkoztassa Fiát bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között, akkor ahelyett, hogy emberektől kértem volna tanácsot, ¹⁷vagy felmentem volna Jeruzsálembe azokhoz, akik előttem lettek apostolokká, azonnal Arábiába mentem, aztán ismét visszatértem Damaszkuszba. ¹⁸Majd három évvel később felmentem Jeruzsálembe, hogy találkozzam Kéfással, és nála maradtam tizenöt napig. ¹⁹De az apostolok közül nem láttam mást, csak Jakabot, az Úr testvérét. ²⁰Amit nektek írok, íme, Isten előtt mondom, nem hazugság! ²¹Azután Szíria és Kilikia vidékére mentem. ²²Júdea keresztény gyülekezetei azonban személy szerint nem ismertek engem. ²³Egyre csak ezt hallották: „Aki egykor üldözött minket, most azt a hitet hirdeti, amelynek egykor a pusztulására tört”, ²⁴és dicsőítették Istent miattam.

KNB SZIT STL BD RUF KG