¹⁰Vajon emberek helyeslését akarom most elnyerni, vagy Istenét? Embereknek igyekszem-e tetszeni? Ha még az embereknek igyekeznék tetszeni, nem volnék Krisztus szolgája!
¹¹Tudtotokra adom ugyanis, testvérek, hogy az evangélium, melyet én hirdettem, nem emberi találmány; ¹²mert én nem embertől kaptam vagy tanultam azt, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából. ¹³Hallottátok ugyanis, hogyan viselkedtem egykor a zsidóságban, hogy mód felett üldöztem Isten egyházát, és pusztítottam azt. ¹⁴Felülmúltam a zsidóságban számos kortársamat nemzetemből, nagyobb buzgósággal követve őseim hagyományait. ¹⁵Mikor azonban úgy tetszett Istennek, aki engem anyám méhétől fogvakiválasztott, és kegyelme által meghívott, ^{(Iz 49,1}<fs) 16}hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, hogy hirdessem őt a nemzetek között, egyáltalán nem kértem ki emberek tanácsát, ¹⁷Jeruzsálembe sem mentem föl apostol-elődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba.
¹⁸Három év múlva azután felmentem Jeruzsálembe, hogy meglátogassam Kéfást, és nála maradtam tizenöt napig. ¹⁹Mást azonban az apostolok közül nem láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét. ²⁰Amit itt írok, íme, Isten előtt mondom, hogy nem hazudom. ²¹Azután Szíria és Kilikia vidékeire mentem. ²²Júdeának Krisztusban lévő egyházai számára személyesen nem is voltam ismert. ²³Csak azt hallották felőlem: »Az, aki minket egykor üldözött, most hirdeti a hitet, amelyet valaha pusztított«, ²⁴és dicsőítették miattam az Istent.

KNB SZIT STL BD RUF KG