²⁶Az Úr angyala így szólt Fülöphöz: „Kelj fel, és menj dél felé, a Jeruzsálemből a pusztaságon keresztül Gázába vezető útra!” ²⁷Ő felkelt és elindult. És íme, egy etióp eunuch – Kandakénak, az etiópok királynőjének udvari főembere, aki egész kincstára fölé volt rendelve, és Jeruzsálemben járt Istent imádni –, ²⁸visszatérőben hintóján ülve Izajás prófétát olvasta. ²⁹Ezt mondta a Lélek Fülöpnek: „Menj, és csatlakozz ahhoz a hintóhoz!” ³⁰Amikor Fülöp odafutott, hallotta, hogy Izajás prófétát olvassa, és megkérdezte tőle:
– Érted, amit olvasol?
– ³¹Hogyan érthetném – válaszolta –, amíg valaki meg nem magyarázza?
És megkérte Fülöpöt, hogy szálljon fel, és üljön mellé. ³²Az Írásnak ezt a szakaszát olvasta: Amint a juhot levágni viszik, és amint a bárány néma nyírója előtt, úgy nem nyitja ki a száját. ³³Megaláztatásában megtagadták tőle a jogos ítéletet. Utódairól ugyan ki beszél? Mert életének véget vetettek a földön. ³⁴Az udvari főember megkérdezte Fülöptől:
– Kérlek, kiről mondja ezt a próféta? Önmagáról vagy valaki másról?
³⁵Fülöp beszélni kezdett, és az Írásnak ebből a helyéből kiindulva örömhírként hirdette neki Jézust.
³⁶Amint tovább haladtak az úton, valami vízhez értek. Az eunuch így szól:
– Íme, itt a víz! Mi akadálya annak, hogy megkeresztelkedjem? [ ³⁷[]
³⁸Megparancsolta, hogy a hintó álljon meg. Fülöp és az eunuch mindketten lementek a vízhez, és Fülöp megkeresztelte. ³⁹Amikor kijöttek a vízből, az Úr Lelke elragadta Fülöpöt, és az eunuch nem látta őt többé, de örvendezve folytatta útját. ⁴⁰Fülöp pedig Azótoszban találta magát, és míg Caesareába nem ért, valamennyi városban hirdette az örömhírt.

KNB SZIT STL BD RUF KG