¹²onnét meg Filippibe, Makedónia provincia egyik jelentős városába, amely colonia volt. Néhány napot ebben a városban töltöttünk.
¹³Szombaton kimentünk a városkapun kívülre, a folyópartra, ahol tudomásunk szerint imádkozni szoktak. Leültünk, és beszéltünk az egybegyűlt asszonyokkal. ¹⁴Hallgatott minket egy Lídia nevű istenfélő asszony, egy Thüateirából való bíborárus is, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond. ¹⁵Amikor pedig háza népével együtt megkeresztelkedett, így kérlelt bennünket: „Ha úgy ítélitek, hogy az Úr híve vagyok, jöjjetek, szálljatok meg a házamban!” És meggyőzött bennünket.
¹⁶Történt egyszer, hogy amikor az ima helyére mentünk, egy szolgálólány jött velünk szembe, akiben jövendőmondó lélek volt, és jóslásával nagy hasznot hajtott gazdáinak. ¹⁷Követte Pált és minket, és így kiáltozott: „Ezek az emberek a Magasságos Isten szolgái, akik az üdvösség útját hirdetik nektek!” ¹⁸Így tett több napon keresztül. Mivel Pált ez bosszantotta, megfordult, és ezt mondta a léleknek: „Jézus Krisztus nevében parancsolom neked, hogy menj ki belőle!” Abban a pillanatban kiment belőle. ¹⁹Amikor gazdái látták, hogy odalett, amiből hasznot reméltek, megragadták Pált és Szilást, és a hatóság elé, a főtérre vonszolták őket. ²⁰A bíráknak ezt mondták: „Ezek az emberek felforgatják városunkat. ²¹Zsidók lévén, olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk, rómaiaknak sem átvennünk, sem követnünk nem szabad.” ²²Velük együtt a tömeg is rájuk támadt. A bírák letépették róluk a ruhát, és megbotoztatták őket. ²³Sok ütést mértek rájuk, majd börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy tartsa őket biztos őrizet alatt. ²⁴Erre a parancsra a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába zárta.
²⁵Éjféltájban Pál és Szilás imádkozott, és énekkel magasztalta Istent, a foglyok pedig hallgatták őket. 17 ¹Miután áthaladtak Amphipoliszon és Apollónián, Tesszalonikába értek, ahol zsinagógájuk volt a zsidóknak.
²Pál szokása szerint elment hozzájuk, és három szombaton is vitába szállt velük az Írásokból kiindulva. ³Kifejtette és bizonyította nekik, hogy a Messiásnak szenvednie kellett, és föl kellett támadnia a halálból, és hogy „a Messiás az a Jézus, akit én hirdetek nektek”. ⁴Néhányan hívőkké lettek közülük, és csatlakoztak Pálhoz és Sziláshoz. Hasonlóképpen igen sok istenfélő görög is, valamint számos előkelő asszony. ⁵Ez irigységgel töltötte el a zsidókat, ezért maguk mellé vettek a piaci csavargók közül néhány hitvány embert, csődületet toboroztak, és felizgatták a várost. Jázón házához vonultak, és a népgyűlés elé akarták vezetni őket. ⁶Mivel nem találták őket, Jázónt néhány testvérrel együtt a városi vezetők elé vonszolták, és így kiáltoztak: „Itt is megjelentek, akik az egész világot felforgatják! ⁷Jázón befogadta őket, holott ezek mind a császár parancsai ellen cselekszenek, mert azt mondják, hogy van más király: Jézus.” ⁸Felizgatták a tömeget és a városi vezetőket, akik ezt hallották. ⁹Amikor azonban óvadékot kaptak Jázóntól és a többiektől, szabadon engedték őket.

KNB SZIT STL BD RUF KG

³⁰és hogy megvívjátok ugyanazt a harcot, amelyet tőlem láttatok, és amelyet most rólam hallotok.

KNB SZIT STL BD RUF KG