19Azok, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak, eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, de senki másnak nem hirdették az igét, csak a zsidóknak.
20Volt azonban közöttük néhány ciprusi és kürénéi férfi is, akik Antiókhiába érve a görögöknek is hirdetni kezdték az Úr Jézust.
21Velük volt az Úr keze, úgyhogy sokan hittek, és sokan megtértek az Úrhoz.
22Eljutott ennek a híre a jeruzsálemi egyházhoz, és elküldték Barnabást Antiókhiába.
23
24Amikor megérkezett, és látta Isten kegyelmét, megörült, és – mivel derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel – buzdította mindnyájukat, hogy teljes odaadással maradjanak hűek az Úrhoz. Nagyon sokan csatlakoztak az Úrhoz.
25Ezután Tarzuszba ment, hogy megkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte Antiókhiába.
26Egy teljes esztendeig dolgoztak együtt a gyülekezetben, és nagyon sokakat tanítottak. A tanítványokat Antiókhiában nevezték először keresztényeknek.
27Ezekben a napokban Jeruzsálemből próféták jöttek Antiókhiába.
28Egyikük, név szerint Agabosz felállt, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Claudius idejében.
29A tanítványok pedig elhatározták, hogy anyagi lehetőségeik szerint segélyt küldenek a Júdeában lakó testvéreknek.
30Ezt meg is tették. Barnabás és Saul keze által küldték el a vénekhez.