Keresés a Bibliában

11 1Meghallották az apostolok és a Júdeában lévő testvérek, hogy a pogányok is befogadták Isten igéjét. 2Amikor Péter fölment Jeruzsálembe, a zsidó származású hívők megrótták:
3Körülmetéletlen emberekhez mentél be, és együtt ettél velük.
4Ekkor Péter sorjában beszámolt a történtekről:
5Joppe városában voltam, és imádkoztam, amikor elragadtatásban látomást láttam. Valami nagy lepedőhöz hasonló szállt le a négy sarkánál fogva aláeresztve az égből, egészen elibém. 6Döbbenten bámultam, és láttam benne a föld négylábú állatait, vadakat, csúszómászókat és az ég madarait. 7Aztán hangot hallottam, amely így szólt hozzám:
„Kelj föl, Péter, öld meg, és egyél!” 8Én azonban így szóltam: „Semmi esetre sem, Uram, mert kétséges eredetű vagy tisztátalan még soha nem volt a szájamban.” 9De másodszor is megszólalt a hang az égből: „Amit Isten tisztának tekint, azt ne tartsd tisztátalannak!” 10Ez háromszor így történt, azután az egész újra fölemelkedett az égbe. 11És íme, abban a pillanatban három férfi állt meg a ház előtt, ahol voltam; Caesareából küldték őket hozzám. 12A Lélek pedig azt mondta nekem, hogy habozás nélkül menjek velük. Velem jött ez a hat testvér is, akikkel bementünk annak az embernek a házába. 13Ő pedig elbeszélte nekünk, miként látta, amint az angyal megáll a házában, és ezt mondja neki: „Küldj el Joppéba, és hívd át a Péternek is nevezett Simont, 14aki olyan igéket hirdet majd neked, amelyek által házad népével együtt üdvözülsz.” 15Amikor pedig beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, ahogy ránk is kezdetben. 16Ekkor visszaemlékeztem az Úr szavára:
„János – szokta mondani – vízzel keresztelt, titeket azonban Szentlélekkel fognak megkeresztelni.” 17Ha tehát Isten ugyanazt az ajándékot adta nekik, mint nekünk, akik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, akkor ki vagyok én, hogy Istent akadályozzam?
18Amikor mindezt hallották, megnyugodtak, és dicsőítették Istent: „Íme, a pogányoknak is megadta Isten az életre vezető megtérést!”
19Azok, akik az István miatt támadt üldözés következtében szétszóródtak, eljutottak Föníciáig, Ciprusig és Antiókhiáig, de senki másnak nem hirdették az igét, csak a zsidóknak. 20Volt azonban közöttük néhány ciprusi és kürénéi férfi is, akik Antiókhiába érve a görögöknek is hirdetni kezdték az Úr Jézust. 21Velük volt az Úr keze, úgyhogy sokan hittek, és sokan megtértek az Úrhoz. 22Eljutott ennek a híre a jeruzsálemi egyházhoz, és elküldték Barnabást Antiókhiába. 23 24Amikor megérkezett, és látta Isten kegyelmét, megörült, és – mivel derék ember volt, telve Szentlélekkel és hittel – buzdította mindnyájukat, hogy teljes odaadással maradjanak hűek az Úrhoz. Nagyon sokan csatlakoztak az Úrhoz. 25Ezután Tarzuszba ment, hogy megkeresse Sault. Amikor megtalálta, magával vitte Antiókhiába. 26Egy teljes esztendeig dolgoztak együtt a gyülekezetben, és nagyon sokakat tanítottak. A tanítványokat Antiókhiában nevezték először keresztényeknek.
27Ezekben a napokban Jeruzsálemből próféták jöttek Antiókhiába. 28Egyikük, név szerint Agabosz felállt, és a Lélek által megjövendölte, hogy nagy éhínség lesz az egész földön. Ez be is következett Claudius idejében. 29A tanítványok pedig elhatározták, hogy anyagi lehetőségeik szerint segélyt küldenek a Júdeában lakó testvéreknek. 30Ezt meg is tették. Barnabás és Saul keze által küldték el a vénekhez.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet