¹¹Tudván tehát, mit jelent az Úr félelme, embereket próbálunk meggyőzni; Isten előtt pedig nyilvánvaló, hogy milyenek vagyunk, és remélem, hogy a ti megítélésetek szerint is az. ¹²Nem arról van szó, hogy ismét önmagunkat ajánlgatjuk nektek, hanem arról, hogy alkalmat adunk nektek arra, hogy büszkék legyetek ránk, s hogy felelni tudjatok azoknak, akik azzal dicsekednek, ami csak látszat, és nem azzal, ami a szívben van. ¹³Ha tehát valaha is révületbe estünk: Istenért volt; ha megfontoltan beszélünk: értetek van. ¹⁴Ugyanis Krisztus irántunk való szeretete erre a meggyőződésre kényszerít bennünket: ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindannyian meghaltak; ¹⁵és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ne éljenek többé önmaguknak, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt.
¹⁶Úgyhogy mi mostantól fogva senkit sem emberi mérték szerint minősítünk. Még ha Krisztust emberi mérték szerint értékeltük is, többé már nem úgy értékeljük. ¹⁷Más szóval, ha valaki Krisztusban van, akkor az új teremtmény: minden régi a múlté; íme, új dolgok jöttek létre.
¹⁸Mindez pedig Isten műve, aki kiengesztelődött velünk Krisztus által, és a kiengesztelődés szolgálatát adta számunkra feladatul. ¹⁹Azaz Isten a világgal Krisztusban engesztelődött ki: nem tartván számon az emberek vétkeit ránk bízta a kiengesztelődésről szóló igehirdetést. ²⁰Tehát Krisztus követei vagyunk, azaz mintha maga Isten kérne általunk. Krisztus nevében könyörgünk: engesztelődjetek ki Istennel!
²¹Mert azt, aki bűntelen volt, értünk bűnné tette, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne.

KNB SZIT STL BD RUF KG