12 1Dicsekedni kell, bár a dicsekvés nem használ. Rátérek hát az Úrtól kapott látomásokra és kinyilatkoztatásokra. 11Esztelenné lettem. Ti kényszerítettetek rá. Nektek kellett volna ugyanis engem ajánlanotok, hiszen, noha semmi vagyok, semmiben sem maradtam el e fő-fő apostolok mögött.
6Azok pedig, akik tekintéllyel bíróknak számítanak – hogy egykor mik voltak, azzal nem törődöm; Istennél nincs részrehajlás…–, ezek a tekintéllyel bírók engem semmire sem köteleztek. 9Amikor Jakab, Kéfás meg János – akiket „oszlopok”-nak tartanak – felismerték a nekem adott kegyelmet, a közösségvállalás jeléül jobbjukat nyújtották nekem és Barnabásnak, hogy mi a pogányokhoz forduljunk, ők pedig a körülmetéltekhez.
Jegyzetek
2,6 Lásd a Róm 2,20 lábjegyzetét.