¹²Büszkeségünk lelkiismeretünk tanúsága: Istentől való őszinteséggel és tiszta szándékkal, nem emberi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével jártunk a világban, főként közöttetek. ¹³Mert nem írunk nektek mást, mint amit olvastok, és meg is értetek. És remélem, teljesen meg fogjátok érteni, ¹⁴ahogyan részben már meg is értettetek minket, hogy mi vagyunk a ti büszkeségetek, éppúgy, amint ti a miénk a mi Urunk, Jézus napján.
¹⁵Korábban ezzel a bizalommal akartam hozzátok jönni, hogy másodszor is részesüljetek a kegyelemben. ¹⁶Aztán a segítségetekkel akartam átmenni Makedóniába, és Makedóniából ismét hozzátok, hogy ti bocsássatok útra Júdeába. ¹⁷Amikor tehát ez volt a szándékom, vajon felelőtlen voltam? Vagy amit tervezek, azt pusztán emberi szempontok alapján tervezem? Úgy, hogy nálam az „igen” egyszersmind „nem” is? ¹⁸Isten a tanúm, hogy hozzátok intézett szavunk nem „igen is, meg nem is”. ¹⁹Mert a közöttetek általunk – általam, valamint Silvanus és Timóteus által – hirdetett Isten Fia, Jézus Krisztus nem volt „igen” és „nem”. Ellenkezőleg, benne az „igen” lett maradandóvá. ²⁰Isten valamennyi ígérete benne lett „igen”. Ezért általa mondunk áment, hogy Istent dicsőítsük.

KNB SZIT STL BD RUF KG