12 ¹Ami a Lélektől származó dolgokat illeti, testvérek, nem akarom, hogy tudatlanságban maradjatok. ²Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul sodródtatok a néma bálványokhoz. ³Ezért értésetekre adom, hogy senki sem mondja: „Jézus átkozott”, aki Isten Lelke által szól; és senki sem tudja azt mondani: „Jézus az Úr”, csakis a Szentlélek által.
⁴A kegyelmi adományok sokfélék, de a Lélek ugyanaz. ⁵A szolgálatok sokfélék, de az Úr ugyanaz. ⁶Az erő megnyilvánulásai sokfélék, de Isten, aki mindenkiben mindezt végbeviszi, ugyanaz. ⁷Mindenki azért kapja a Lélek megnyilvánulásait, hogy használjon vele. ⁸Az egyik a Lélek által azt, hogy bölcsességet szóljon, a másik azt, hogy tudást közvetítsen ugyanazon Lélek szerint. ⁹Az egyik a Lélek által hitet, a másik a gyógyítás különböző adományait egyazon Lélek által. ¹⁰Van, aki csodatévő erőt vagy a prófétálást kapta; van, aki a lelkek megkülönböztetését; van, aki a nyelveken való szólást, vagy a nyelveken szólás értelmezését. ¹¹De mindebben egy és ugyanaz a Lélek munkál, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékait, ahogy akarja.
¹²Mert ahogy a test egy, és sok tagja van, de valamennyi a test tagja, és bár sokan vannak, mégis egy test. Ugyanígy Krisztus is. ¹³Hiszen az egy Lélek által mi is mindnyájan – akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok – egy testté lettünk a keresztségben: mindannyiunkat egy Lélek töltött el. ¹⁴A test sem egy tagból áll, hanem sokból. ¹⁵Ha ezt mondaná a láb: „Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része”, azért ugye még a testhez tartozik? ¹⁶És ha ezt mondaná a fül: „Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része”, azért ugye még a testhez tartozik? ¹⁷Ha a test csupa szem, hol a hallás? Ha az egész test hallás, hol a szaglás? ¹⁸Márpedig Isten rendezte el a testben a tagokat, egyenként mindegyiket, amint jónak látta. ¹⁹Ha pedig valamennyi egy testrész volna, hol lenne a test? ²⁰Így jóllehet sok tagból áll, mégis egy a test. ²¹Nem mondhatja a szem a kéznek:
„Nincs rád szükségem”, vagy a fej a lábaknak: „Nincs rátok szükségem!” ²²Ellenkezőleg, a test gyöngébbnek látszó részei nélkülözhetetlenek, ²³és amelyeket a test tiszteletet nem érdemlő részeinek tartunk, azokat nagyobb megbecsüléssel övezzük, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb tisztességben részesülnek, ²⁴míg a látványosaknak nincs erre szükségük. De Isten alkotta így a testet – az alacsonyabb rendűt nagyobb megbecsülésben részesítve –, ²⁵hogy ne támadjon szakadás a testben, hanem a tagok kölcsönösen gondoskodjanak egymásról. ²⁶Így ha szenved az egyik tag, valamennyi vele együtt szenved. Ha dicséretben részesül az egyik tag, valamennyi vele együtt örül. ²⁷Ti Krisztus teste vagytok, egyenként pedig a tagjai.
²⁸Ezek közül Isten az egyházban némelyeket elsőként apostollá rendelt, másodikként prófétává, harmadikként tanítóvá. Azután adott csodatevő erőket, kegyelmi ajándékokat gyógyításra. Némelyeket arra rendelt, hogy különféle segítséget nyújtsanak, másokat arra, hogy vezetők legyenek, ismét másokat arra, hogy különféle nyelveken szóljanak. ²⁹Mindnyájan apostolok? Mindnyájan próféták? Mindnyájan tanítók? Mindenkiben van csodatevő erő? ³⁰Mindenki rendelkezik a gyógyítás kegyelmi ajándékával? Mindnyájan szólnak nyelveken? Mindnyájan értelmezni tudják azokat? ³¹Törekedjetek a legnagyobb kegyelmi ajándékokra!
Most pedig egy még kiválóbb utat mutatok nektek.
13 ¹Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólnék is, de szeretet nincsen bennem, zengő érc vagyok vagy lármás cimbalom. ²Ha prófétálnék, és minden titkot ismernék, és minden tudás birtokában volnék, s elég hitem lenne ahhoz, hogy hegyeket mozdítsak, de szeretet nincsen bennem: semmi vagyok. ³Még ha szétosztanám is egész vagyonom, és testemről is lemondanék, hogy dicsekedhessek, de szeretet nincsen bennem: mit sem használ nekem.
⁴A szeretet türelmes, jóságos. A szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. ⁵Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. ⁶Nem örül az igazságtalanságnak, hanem együtt örül az igazsággal. ⁷Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
⁸A szeretet soha el nem múlik. A prófétálás? Semmivé lesz. A nyelvek? Meg fognak szűnni. A tudás? Semmivé lesz. ⁹Mert töredékes a tudásunk és töredékes a prófétálásunk. ¹⁰De amikor eljön a tökéletes, a töredékes semmivé lesz. ¹¹Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De amikor férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat. ¹²Most tükör által, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek, ahogy engem megismert Isten.
¹³Most megmarad a hit, a remény, s a szeretet, e három; de közülük a legnagyobb a szeretet.
14 ¹Maradjatok meg a szeretet útján! Törekedjetek a lelki adományokra, kiváltképp a prófétálásra! ²Mert aki nyelveken szól, nem emberekhez beszél, hanem Istenhez. Nem is érti meg őt senki, mert titkokat szól a Lélek által. ³Aki viszont prófétál, emberekhez szól, és ezzel épít, bátorít, vigasztal. ⁴Aki nyelveken szól, önmagát „építi”, aki viszont prófétál, a gyülekezetet építi. ⁵Szeretném ugyan, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de még inkább, ha prófétálnátok; mert nagyobb az, aki prófétál, mint az, aki nyelveken szól, kivéve, ha meg is magyarázza, hogy a gyülekezet is épüljön általa.
⁶Tegyük fel, testvérek, hogy eljövök hozzátok, és nyelveken szólok. Mit használok nektek, ha szavaim nem közvetítenek kinyilatkoztatást vagy ismeretet, prófétálást vagy tanítást? ⁷Ugyanígy áll a dolog az élettelen hangszerekkel is, mint a fuvola vagy a lant. Ha nem adnak különböző hangokat, hogyan lehet felismerni, hogy mit játszanak a fuvolán vagy a lanton? ⁸Ha pedig a trombita kétértelmű jelet ad, ki fog harcra készülni? ⁹Így van ez veletek is. Ha a nyelvetek nem szól értelmes szavakat, hogyan fogják megérteni, amit beszéltek? A levegőbe fogtok beszélni. ¹⁰Ki tudja, hányféle nyelv van ezen a világon, és egyik sem értelmetlen. ¹¹Ha tehát nem ismerem a nyelvet, idegen maradok a beszélőnek, és a beszélő is idegen lesz nekem. ¹²Így van ez veletek is. Mivel rajongtok a lelki ajándékokért, arra törekedjetek, hogy abban bővelkedjetek, ami a gyülekezet építését szolgálja!
¹³Ezért aki nyelveken szól, imádkozzék azért, hogy magyarázatot is tudjon adni! ¹⁴Mert ha nyelveken szólva imádkozom, a lelkem ugyan imádkozik, de értelmem gyümölcstelen marad. ¹⁵Mi következik ebből? Imádkozom majd a Lélek ihletésére, de imádkozom majd értelemmel is. Dicséretet éneklek majd a Lélek ihletésére, de dicséretet éneklek majd értelemmel is. ¹⁶Mert ha csak a Lélek ihletésére mondasz áldást, akkor az, aki nem kapott beavatást, hogyan fog áment mondani hálaadásodra, amikor azt sem tudja, mit beszélsz? ¹⁷Mert te ugyan szépen adsz hálát, de a másik nem épül. ¹⁸Hálát adok Istennek, hogy mindnyájatoknál jobban tudok nyelveken szólni, ¹⁹de a gyülekezetben inkább akarok öt értelmes szót mondani, hogy másokat tanítsak, semmint tízezer szót nyelveken.
²⁰Testvérek, a gondolkodásban ne legyetek immár gyermekek, hanem a rosszban legyetek járatlanok, a gondolkodásban ellenben érettek! ²¹A Törvényben az áll: „Idegen nyelvűek által és idegenek ajkával fogok szólni ehhez a néphez, és még így sem fognak rám hallgatni”, mondja az Úr. ²²Így tehát a nyelveken szólás nem a hívőknek szolgál jelül, hanem a hitetleneknek az ítélet jele, a prófétálás viszont nem a hitetleneknek szóló jel, hanem a hívőknek. ²³Ha tehát az egész egyház összegyűlik, és mindnyájan nyelveken szólnak, és be találnak menni oda, akik nem kaptak beavatást vagy nem hívők, vajon nem azt fogják-e mondani, hogy megbomlottatok? ²⁴Ha viszont valamennyien prófétálnak, és történetesen bemegy egy nem hívő vagy egy be nem avatott, akkor úgy fogja érezni, hogy minden, ami elhangzik, meggyőzi és ítéletre vonja. ²⁵Feltárulnak szívének titkai, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti: Isten valóban közöttetek van!
²⁶Mi következik ebből, testvérek? Amikor összejöttök, kinek-kinek lehet egy zsoltára, egy tanítása, egy kinyilatkoztatása, egy nyelveken szólása, egy magyarázata. De minden a közösség épülését szolgálja! ²⁷Ha valaki nyelveken szól, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egyvalaki pedig magyarázza meg! ²⁸Ha pedig nincs, aki megmagyarázza, akkor hallgassanak a gyülekezetben, csak önmagukhoz és Istenhez szóljanak! ²⁹A próféták viszont ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig mérlegeljék a hallottakat! ³⁰De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el! ³¹Mert egymás után mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon. ³²A prófétákban lévő lélek alárendeli magát a prófétáknak. ³³Mert Isten nem a zűrzavar, hanem a béke Istene.
Mint ahogy ez a szentek valamennyi egyházára érvényes: ³⁴a gyülekezetben hallgassanak az asszonyok, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek! Maradjanak kijelölt helyükön, ahogy a Törvény mondja!
³⁵Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert nem helyénvaló, hogy egy asszony a gyülekezetben beszéljen! ³⁶Vajon tőletek indult el Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el?
³⁷Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy lelki ember, ismerje el, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata! ³⁸Ha valaki ezt nem ismeri el, Isten őt nem ismeri el. ³⁹Ezért, testvérek, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken szólást se akadályozzátok! ⁴⁰De minden illendően és rendben történjék!

KNB SZIT STL BD RUF KG