7Szeretteim, nem új parancsot írok nektek, hanem a régi parancsot, amelyet kezdettől fogva ismertek. A régi parancs az az ige, amit hallottatok.
8Mindazonáltal új parancsot írok nektek – s ez éppúgy vonatkozik rátok, mint őrá –, ugyanis a sötétség már oszladozik, és az igazi világosság ragyog.
9Aki azt állítja, hogy a világosságban van, de gyűlöli testvérét, az még mindig a sötétségben van.
10Aki szereti testvérét, a világosságban lakozik, s nem vezet botlásra senkit.
11Aki azonban gyűlöli testvérét, az sötétségben van, és a sötétségben jár, nem tudja, hová megy, mert a sötétség megvakította.