Könyörgés oltalomért

59 ¹A karmesternek: A „Ne veszíts el” kezdetű ének dallamára. Dávid bizonyságtétele abból az időből, amikor Saul embereket küldött, hogy tartsák szemmel a házát, és öljék meg. ²Ments meg ellenségeimtől, Istenem, védj meg támadóimtól! ³Ments meg a gonosztevőktől, szabadíts meg a vérszomjas emberektől! ⁴Mert ólálkodnak körülöttem, életemre törnek a hatalmasok, pedig se bűnöm, se vétkem, ó, URam! ⁵Bár nincs semmi bűnöm, sietnek, hogy rám rontsanak. Serkenj föl, jöjj ide, láss meg! ⁶Hiszen te vagy, URam, a Seregek Istene, Izráel Istene! Ébredj föl, büntesd meg e népeket, ne kegyelmezz az alávaló gonoszoknak! (Szela.) ⁷Esténként visszatérnek, morognak, mint a kutyák, csatangolnak a városban. ⁸Szájuk tajtékzik, ajkuk között mintha kardok volnának. Azt gondolják, nem hallja őket senki. ⁹De te, URam, nevetsz rajtuk, csúffá teszed e népeket. ¹⁰Te vagy az én erőm, rád figyelek, Isten az én erős váram. ¹¹Szeretetével jön felém Istenem. Még megengedi Isten, hogy lássam ellenségeim vesztét. ¹²Ne öld meg őket, hogy népem ne felejtsen! Tedd őket bujdosókká hatalmaddal, taszítsd el őket, Uram, mi pajzsunk! ¹³Ejtse őket csapdába gőgjük, vétkes szájuk és ajkuk beszéde, hiszen csupa átok és hazugság, amit beszélnek! ¹⁴Végezz velük haragodban! Végezz velük, hogy ne legyenek! Hadd tudják meg az egész földön, hogy Isten uralkodik Jákóbon! (Szela.) ¹⁵Esténként visszatérnek, morognak, mint a kutyák, csatangolnak a városban. ¹⁶Ennivaló után kóborolnak, és ha nem laknak jól, vonítanak. ¹⁷Én pedig hatalmadról énekelek, magasztalom minden reggel hűségedet. Mert erős váram vagy, menedékem, mikor bajba jutok. ¹⁸Te vagy az én erőm, rólad zeng énekem. Erős váram az Isten, az én hűséges Istenem!

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző zsoltár Következő zsoltár