Jézus árulója (Mt 26,20-25; Mk 14,17-21; Lk 22,21-23)

²¹Miután ezeket elmondta Jézus, megrendült lelkében, és bizonyságot tett e szavakkal: Bizony, bizony, mondom nektek, közületek egy elárul engem. ²²Zavartan néztek egymásra a tanítványok: vajon kiről beszél? ²³Jézus mellett telepedett asztalhoz egyik tanítványa, akit Jézus szeretett. ²⁴Intett neki Simon Péter, hogy tudakolja meg, ki az, akiről beszél. ²⁵Az odahajolt Jézushoz, és megkérdezte tőle: Uram, ki az? ²⁶Jézus így felelt: Az, akinek én mártom be a falatot és odaadom. Bemártotta tehát a falatot, és odaadta Júdás Iskáriótesnek, Simon fiának; ²⁷és akkor a falat után belement a Sátán. Jézus pedig így szólt hozzá: Amit tenni akarsz, tedd meg hamar! ²⁸Az ott ülők közül senki sem értette, hogy miért mondja ezt neki. ²⁹Egyesek ugyanis azt gondolták, hogy mivel az erszény Júdásnál volt, azt mondja neki Jézus: Vedd meg, amire szükségünk van az ünnepre, vagy azt, hogy a szegényeknek adjon valamit. ³⁰Miután tehát elfogadta a falatot, azonnal kiment. Már éjszaka volt.

Az új parancsolat

³¹Amikor Júdás kiment, így szólt Jézus: Most dicsőült meg az Emberfia, és az Isten dicsőült meg őbenne; ³²ha pedig az Isten dicsőült meg benne, az Isten is megdicsőíti majd őt önmagában, sőt azonnal megdicsőíti őt. ³³Gyermekeim, még egy kis ideig veletek vagyok: kerestek majd engem, és ahogyan megmondtam a zsidóknak, hogy ahova én megyek, oda ti nem jöhettek, most nektek is ezt mondom.

Péter fogadkozása (Mt 26,31-35; Mk 14,27-31; Lk 22,31-34)

³⁶Simon Péter megkérdezte tőle: Uram, hova mégy? Jézus így felelt: Ahova én megyek, oda most nem követhetsz, de később követni fogsz. ³⁷Péter így szólt hozzá: Uram, miért ne követhetnélek most? Az életemet adom érted! ³⁸Jézus így válaszolt: Az életedet adod énértem? Bizony, bizony, mondom neked, mire a kakas megszólal, háromszor tagadsz meg engem.

KNB SZIT STL BD RUF KG