Júdás árulásának megjövendölése.

²¹E szavak után Jézusnak mélyen megrendült a lelke, s megerősítette: „Bizony, bizony, mondom nektek: Egyikőtök elárul.” ²²Erre a tanítványok egymásra néztek, mert nem tudták, melyikükről mondta. ²³A tanítványok közül az egyik, akit kedvelt Jézus, az asztalnál Jézus mellett ült. ²⁴Simon Péter intett neki és kérte: „Kérdezd meg, kiről beszél.” ²⁵Erre Jézus keblére hajolt és megkérdezte: „Uram, ki az?” ²⁶Jézus így felelt: „Az, akinek a bemártott falatot adom.” Ezzel bemártotta a falatot, fogta és az áruló Júdásnak nyújtotta, az iskarióti Simon fiának. ²⁷A falat után rögvest belészállt a sátán. Jézus csak ennyit mondott neki: „Amit tenni akarsz, tedd meg mielőbb!” ²⁸De az asztalnál ülők közül senki sem értette, miért mondta neki. ²⁹Mivel Júdás kezelte a pénzt, némelyek azt gondolták, hogy Jézus megbízta: „Vedd meg, amire az ünnepen szükségünk lesz.” Vagy hogy adjon valamit a szegényeknek. ³⁰Mihelyt átvette a falatot, Júdás nyomban elment. Éjszaka volt.

Az új parancs.

³¹Amikor elment, Jézus beszélni kezdett: „Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. ³²Ha megdicsőül benne az Isten, az Isten is megdicsőíti saját magában, hamarosan megdicsőíti. ³³Fiaim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Keresni fogtok, de amint a zsidóknak mondtam, most nektek is mondom: Ahova megyek, oda ti nem jöhettek. ³⁶Simon Péter megkérdezte tőle: „Uram, hová mégy?” „Ahova megyek – válaszolta Jézus –, oda most nem jöhetsz velem, de később követni fogsz.” ³⁷Péter fogadkozott: „Miért ne követhetnélek már most? Életemet adom érted.” ³⁸Jézus leintette: „Életedet adod értem? Bizony, bizony, mondom neked: Mire megszólal a kakas, háromszor megtagadsz.

KNB SZIT STL BD RUF KG