Izráel kikerüli Edóm, Móáb és Ammón országát

2 ¹Ezután megfordultunk, és elindultunk a pusztába, a Vörös-tenger felé, ahogyan megmondta nekem az ÚR, és sokáig kerülgettük a Széír-hegyvidéket.
²Majd ezt mondta nekem az ÚR: ³Elég sokáig kerülgettétek ezt a hegyvidéket, forduljatok észak felé! ⁴Parancsold meg azért a népnek: Ti most elvonultok testvéreiteknek, Ézsau fiainak a határa mellett, akik Széírben laknak. Ők ugyan félnek tőletek, de nagyon vigyázzatok: ⁵ne indítsatok háborút ellenük! Mert egy talpalatnyi földet sem adok nektek az övékből, hiszen a Széír-hegyvidéket Ézsau birtokába adtam. ⁶Ha enni akartok, pénzért vegyetek tőlük ennivalót, és ha inni akartok, vizet is pénzért vegyetek tőlük. ⁷Mert megáldotta kezed minden munkáját Istened, az ÚR, tudta, hogy itt jársz e nagy pusztában. Negyven esztendeje már, hogy veled van Istened, az ÚR, és nem szűkölködtél semmiben. ⁸Így vonultunk el tehát testvéreink, Ézsau fiai mellett, akik Széírben laknak, letérve az Arábá-völgyön át vezető útról, amely Élatból és Ecjón-Geberből indul. Megfordultunk, és Móáb pusztája felé mentünk tovább.
⁹Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Ne támadjátok meg Móábot, és ne indítsatok ellene háborút! Mert nem adok neked birtokot az ő földjéből, hiszen Árt Lót fiainak a birtokába adtam. ¹⁰Az émiek laktak ott azelőtt, olyan nagy, számos és szálas nép, mint az anákiak. ¹¹A refáiak közé tartoztak ők is, mint az anákiak, csak a móábiak émieknek nevezték őket. ¹²Széírben meg a hóriak laktak azelőtt, de Ézsau fiai elfoglalták a birtokukat, kiirtották maguk elől őket, és a helyükbe telepedtek, ugyanúgy, ahogyan Izráel bánt azzal a földdel, amelyet az ÚR adott neki birtokul. ¹³Most azért induljatok, keljetek át a Zered-patakon! Át is keltünk a Zered-patakon. ¹⁴Harmincnyolc év telt el azóta, hogy elindultunk Kádés-Barneából addig, hogy átkeltünk a Zered-patakon, míg ki nem veszett a táborból a harcosok egész nemzedéke, ahogyan megesküdött nekik az Úr. ¹⁵Bizony, az ÚR keze nehezedett rájuk, míg mind egy szálig ki nem vesztek a táborból.
¹⁶Amikor ezek a harcosok mind egy szálig kihaltak a nép közül, ¹⁷így szólt hozzám az ÚR: ¹⁸Te ma átvonulsz Árnál Móáb határán. ¹⁹Amikor Ammón fiai közelébe jutsz, ne támadd meg őket, és ne indíts ellenük háborút! Mert nem adok neked birtokot Ammón fiainak a földjéből, hiszen azt Lót fiainak a birtokába adtam. ²⁰Ez is a refáiak földjéhez tartozott: refáiak laktak ott azelőtt, csak az ammóniak zamzummiaknak nevezték őket. ²¹Olyan nagy, számos és szálas nép volt ez, mint az anákiak, de az ÚR kiirtotta őket az ammóniak elől; és ezek elfoglalták a birtokukat, és a helyükbe telepedtek ²²ugyanúgy, ahogyan Ézsau Széírben lakó fiaival tette az ÚR: kiirtotta előlük a hóriakat, azok pedig elfoglalták a birtokukat, és a helyükbe telepedtek; ott laknak még ma is. ²³Az avviak falvakban laktak, egészen Gázáig, de kiirtották őket a kaftóriak, akik Kaftórból jöttek, és a helyükbe telepedtek.
²⁴Induljatok hát útnak, és keljetek át az Arnón-patakon! Íme, kezedbe adom az emóri Szíhónt, Hesbón királyát országával együtt. Ott kezdd el a honfoglalást, és indíts ellene háborút! ²⁵A mai naptól kezdve rettegést és félelmet keltek a népekben előtted mindenütt az ég alatt, hogy ha híredet hallják, remegjenek és reszkessenek tőled.

Szíhón legyőzése

²⁶Akkor követeket küldtem a Kedémót-pusztából Szíhónhoz, Hesbón királyához ezzel a békés üzenettel: ²⁷Szeretnék átvonulni országodon. Mindig csak az úton megyek, nem térek le se jobbra, se balra. ²⁸Ha enni akarok, pénzért adj nekem ennivalót, ha inni akarok, vizet is pénzért adj nekem! Csak hadd vonuljak át gyalogszerrel, ²⁹ahogyan megengedték ezt nekem Ézsau fiai is, akik Széírben laknak, meg a móábiak is, akik Árban laknak. Így akarok majd átkelni a Jordánon arra a földre, amelyet Istenünk, az ÚR akar nekünk adni. ³⁰De Szíhón, Hesbón királya nem akarta megengedni, hogy átvonuljunk, mert megkeményítette lelkét Istened, az ÚR, és makaccsá tette a szívét, hogy kezedbe adja országát mind a mai napig.
³¹Akkor ezt mondta nekem az ÚR: Lásd, én elhatároztam, hogy kiszolgáltatom neked Szíhónt és országát: kezdd el a honfoglalást, és vedd birtokba az országát! ³²De Szíhón kivonult ellenünk Jahacba egész hadinépével együtt, hogy megütközzék velünk. ³³Istenünk, az ÚR azonban kiszolgáltatta őt nekünk, úgyhogy megvertük fiaival és egész hadinépével együtt. ³⁴Elfoglaltuk akkor valamennyi városát, és kiirtottuk minden városában a férfiakat, asszonyokat és gyermekeket, nem hagytunk megmenekülni senkit sem. ³⁵Csak az állatokat tartottuk meg zsákmányként és azt, ami az elfoglalt városokban prédára került. ³⁶Az Arnón-patak partján fekvő Aróértól, ettől a patak menti várostól Gileádig egyetlen város sem tudott ellenállni nekünk. Valamennyit kiszolgáltatta nekünk Istenünk, az ÚR. ³⁷De Ammón fiainak a földjéhez nem közeledtél, sem a Jabbók-patak egész partjához, sem a hegyvidék városaihoz, mert mindettől eltiltott téged Istenünk, az ÚR.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet