8

¹Fújd a harsonát!
Sasként jön az Úr házára a baj,
mert megtörték szövetségemet
és megszegték törvényemet.

²Majd segítségül hívnak engem: ‘Én Istenem!’,
mi ismerünk téged, mi, Izrael!

³Megvetette Izrael a jót,
ellenség üldözi majd őt!

⁴Királyokat választottak ők nélkülem;
fejedelmeket választottak tudtomon kívül;
ezüstjükből és aranyukból bálványokat csináltak,
hogy elvesszenek.

⁵Odalesz a borjúd, Szamaria!
Haragom felgerjed ellenük;
még meddig nem tudnak megtisztulni?

⁶Hiszen az is Izraelből való,
mesterember készítette, nem isten az,
és bizony szilánkokká lesz
Szamaria borja!

⁷Szelet vetnek ők, de majd vihart aratnak,
s a búzaszál nem hány kalászt,
a kalász nem ad lisztet,
és ha ad is, idegenek eszik meg azt.

⁸Felemésztődik majd Izrael;
máris olyan a nemzetek között,
mint a tisztátalan edény.

⁹Mert Asszúrhoz mentek fel ők,
mint kóborló vadszamár;
Efraim ajándékokat adott szeretőinek.

¹⁰De még ha pénzen meg is veszik őket a nemzetek,
akkor is összegyűjtöm most őket,
és hamarosan remegni fognak
a fejedelmek királyának terhétől.

¹¹Mert sok oltárt épített Efraim, hogy vétkezzék,
bűnné lettek számára az oltárok.

¹²Ha még oly sok törvényemet írom is elő neki,
ő csak idegeneknek tekinti őket.

¹³Szeretik a véresáldozatokat, húst áldoznak és esznek,
de az Úr nem veszi ezt kegyesen;
megemlékezik most gonoszságaikról,
és megtorolja rajtuk bűneiket.
Visszatérnek ők majd Egyiptomba!

¹⁴Mivel Izrael megfeledkezett teremtőjéről
és szentélyeket épített,
és Júda sok erős várost emelt:
tüzet bocsátok én városaira,
s az megemészti házait.

¹Ne örvendezzél, Izrael,
ne ujjongj, mint a többi nemzet,
mert parázna módjára elpártoltál Istenedtől,
szeretted bűnöd bérét minden búzaszérűn.

²Ám a szérű és a sajtó nem táplálja majd őket,
s a bor majd cserbenhagyja őket.

³Nem laknak majd ők az Úr földjén!
Efraim visszatér Egyiptomba,
s az asszírok közt tisztátalant eszik.

⁴Nem áldoznak majd ők bort az Úrnak,
és nem lesznek előtte kedvesek áldozataik.
Kenyerük olyan lesz, mint a gyászolók kenyere,
mindnyájan, akik azt eszik, tisztátalanokká lesznek.
Kenyerük csak az ő étvágyukat szolgálja,
és nem juthat be az Úr házába.

⁵Mit csináltok majd az ünnepnapon,
az Úr ünnepségének napján?

⁶Mert íme, már útnak indultak a nyomorúság miatt,
Egyiptom gyűjti egybe,
Memfisz temeti el őket;
drága ezüstjüket a csalán örökli,
lapu nő sátraikban.

⁷Eljönnek a megtorlás napjai,
eljönnek a visszafizetés napjai, tudd ezt, Izrael!
‘Eszét veszti a próféta,
a lélek embere beteggé lesz,’
mert sok a gonoszságod,
és nagy az esztelenséged.

⁸Efraim, Istenem népe a prófétát kémleli,
tőrt vetettek neki minden útján.
Gyűlölködés lakik még Istene házában is.

⁹Alávaló módon vétkeztek, mint egykor Gibeában,
de Ő majd megemlékezik gonoszságukról,
és megtorolja rajtuk bűneiket.

¹⁰Mint szőlőt a pusztában,
úgy találtam meg Izraelt;
mint fügefa tetején az első gyümölcsöt,
úgy láttam meg atyáitokat.
Ám ők betértek Baál-Peorhoz,
s a gyalázathoz pártoltak;
és utálatosakká lettek,
mint azok a dolgok, amelyeket szerettek.

¹¹Efraimtól elszáll, mint a madár, dicsősége,
és nem lesz többé sem születés,
sem terhesség, sem foganás;

¹²mert még ha fel is nevelik fiaikat,
én megfosztom őket tőlük, akár gyermekek, akár felnőtt férfiak.
Jaj lesz nekik, ha eltávozom tőlük!

¹³Efraim, úgy látom, leölésre állította oda fiait,
és Efraim a hóhér elé vezeti gyermekeit.

¹⁴‘Adj nekik, Uram!
Mit adj nekik?
Adj nekik meddő méhet,
és száraz emlőket!’

¹⁵Minden gonoszságuk végbement Gilgálban,
hiszen ott gyűlöltem meg őket.
Gonosz cselekedeteik miatt kiűzöm őket házamból,
nem szeretem őket többé;
valamennyi fejedelmük pártütő.

¹⁶Megverik Efraimot:
gyökere kiszárad,
semmi gyümölcsöt sem hoznak;
mert ha nemzenek is magzatot,
megölöm méhük legkedvesebbjeit!«

¹⁷Elveti őket az én Istenem,
mert nem hallgattak rá;
bujdosókká lesznek a nemzetek között.

¹Lombos szőlőtő Izrael,
gyümölcse méltó hozzá.
Amilyen sok volt a gyümölcse,
olyan sok oltárt emelt;
amilyen bőségesen termett a földje,
olyan bőségesen állított fel bálványoszlopokat.

²Szívük megoszlott,
de most majd megbűnhődnek!
Ő maga töri majd össze bálványoszlopaikat,
pusztítja el oltáraikat.

³Hiszen máris mondják:
»Nincs nekünk királyunk,
mert az Urat nem féljük!
A király pedig mit tehet velünk?«

⁴Nagy szavakat mondtak,
hamisan esküdtek, szövetségeket kötöttek,
de majd kihajt az ítélet,
mint a szántóföld barázdáin a mérges növény.

⁵Bétáven borjúi miatt aggódnak majd Szamaria lakói;
bizony gyászol majd miatta népe!
És ujjonghatnak majd miatta, dicsősége miatt, papjai,
mert eltávozik az tőle!

⁶Őt magát is elhurcolják ugyanis Asszúrba,
ajándékul a nagy királynak.
Szégyen éri majd Efraimot,
és Izrael megszégyenül szándékai miatt.

⁷Elveszett Szamaria,
királya olyan, mint a pálca a víz színén.

⁸Elpusztulnak a bálványmagaslatok,
hol Izrael vétkezett;
lapu és tövis nő majd oltáraikon,
és ők majd így szólnak a hegyekhez: »Borítsatok el minket!« –
s a halmokhoz: »Omoljatok ránk!«

⁹A gibeai napok óta vétkezett Izrael,
ott megátalkodottá lettek.
De eléri majd őket a háború
Gibeában a gonoszok miatt!

¹⁰»Én majd kedvemre megfenyítem őket;
népek gyűlnek majd egybe ellenük,
amikor majd megbűnhődnek
kettős gonoszságuk miatt.

¹¹Efraim olyan volt, mint a megnevelt üsző,
mely szívesen nyomtat;
én magam haladtam szép nyaka mellett,
én fogtam igába Efraimot,
hogy szántson Júda,
és barázdákat törjön magának Jákob.

¹²Vessetek magatoknak az igazság szerint,
és arattok is majd az irgalom szerint;
törjetek fel ugart magatoknak;
ideje, hogy keressétek az Urat,
és ő majd eljön,
hogy igazságra tanítson titeket.

¹³Ám ti istentelenséget vetettetek,
gonoszságot arattatok:
egyétek tehát a hazugság gyümölcsét!
Mivel bíztál a magad útjaiban
és hőseidnek nagy számában:

¹⁴zendülés támad majd népedben,
és elpusztítja minden erősségedet,
mint ahogyan Sálmán elpusztította Bét-Arbelt,
amikor az ütközet napján az
anyát eltiporták gyermekeivel együtt.

¹⁵Így cselekszik majd veletek Bétel,
gonoszságaitok nagysága miatt!

¹Hajnalig örökre elpusztul
Izrael királya!
Mikor még gyermek volt Izrael,
akkor szerettem meg őt,
és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat.

²De mennél inkább hívtam őket,
annál inkább távoztak tőlem;
a baáloknak áldoztak,
s a bálványoknak mutattak be áldozatokat.

³Pedig én szinte dajkája voltam Efraimnak:
karjaimon hordoztam őket,
s ők mégsem ismerték el,
hogy én vagyok az orvosuk.

⁴Emberi kötelékekkel,
a szeretet bilincseivel vonzottam őket;
olyan voltam hozzájuk,
mint aki arcához emeli a csecsemőt;
és lehajoltam hozzá,
hogy ételt adjak neki.

⁵Visszatér Egyiptom földjére;
Asszúr lesz a királya,
mert megtérni nem akarnak ők;

⁶kard járja majd városait,
kiirtja fecsegőit,
és megemészti őket terveik miatt.

⁷Népem kitart a hűtlenkedésben velem szemben;
hívják őt a Magasságoshoz,
de az nem emeli fel őt.

⁸Hogy adhatnálak oda téged, Efraim?
Hogy szolgáltathatnálak téged ki, Izrael?
Hogy adhatnálak oda téged, mint egykor Adamot,
hogy tehetnélek olyanná, mint egykor Cebojimot?
Szívem megváltozott bensőmben,
és szánakozásom is felgerjedt.

⁹Nem cselekszem haragom heve szerint,
nem rontom meg Efraimot ismét,
mert én Isten vagyok, és nem ember,
Szent, aki közötted vagyok,
és nem fogok indulattal jönni.

¹⁰Követik majd ők az Urat.
Ő majd ordít, mint az oroszlán,
és ha ő ordít, remegve sietnek elő fiai nyugatról.

¹¹Kirepülnek ők Egyiptomból, mint a madár,
és mint a galamb az asszírok földjéről;
és visszatelepítem őket házaikba
– mondja az Úr. –

¹Hazugsággal vett engem körül Efraim,
és csalárdsággal Izrael háza;
– csak Júda jár Isten mellett tanúskodva,
s a Szentségeshez hűségesen ragaszkodva.« –

²Efraim vihart legeltet,
s a keleti szél után fut.
Egész nap hazugságot és pusztulást szaporít,
szövetségre lép az asszírokkal,
és Egyiptomba visz olajat.

³Ezért az Úr perbe száll Izraellel,
és megbünteti Jákobot;
útjai szerint és cselekedetei szerint
fizet meg neki.

⁴Már az anyaméhben félrelökte testvérét,
és férfikora erejében Istennel küzdött, angyallal mérkőzött.

⁵Megmérkőzött az angyallal és diadalmaskodott;
sírt és könyörgött neki.
Bételben találta meg őt,
s ott beszélt velünk

⁶az Úr, a Seregek Istene,
az Úr az ő neve:

⁷»Térj vissza Istenedhez!
Tartsd meg az irgalmat és az igazságot,
és remélj mindenkoron Istenedben!«

⁸Kánaán kezében hamis mérleg van,
szereti a csalárdságot.

⁹És mégis ezt mondja Efraim:
»Bár meggazdagodtam és vagyont szereztem magamnak,
semmiféle munkám gyümölcse sem talál bennem gonoszságot,
melyet elkövettem volna!«

¹⁰»De én, az Úr vagyok a te Istened
Egyiptom földje óta,
s még egyszer sátrakba telepítlek téged,
úgy mint a találkozás napján.

¹¹Mert én szóltam a prófétáknak,
és én adtam a sok látomást,
s a próféták által én mondtam példabeszédeket.«

¹²Ha Gileád gonoszságra adta magát,
megsemmisülnek lakói;
ha a tulkoknak áldoznak Gilgálban,
oltáraik is olyanok lesznek,
mint a kőrakás a szántóföld barázdái mellett.

¹³Szíria földjére menekült Jákob,
egy asszonyért szolgált Izrael,
egy asszonyért őrizte a nyájat;

¹⁴de próféta által hozta ki Izraelt
Egyiptomból az Úr,
és próféta által őriztette őt.

¹⁵Keserű haragra ingerelt engem Efraim,
de vérontása visszaszáll rá,
és gyalázatosságát visszafizeti neki Ura.

¹Ha Efraim szólt, félelem támadt; nagy tekintélye volt Izraelben.
De vétkezett Baállal, és halott lett.

²És ők most ismét vétkeztek;
öntött szobrot készítettek maguknak,
ezüstbálványokat saját elképzelésük szerint;
mesteremberek alkotása az egész,
és róluk mondják ők: »Ezeknek áldozzatok!«
Borjúkat csókolgatnak az emberek.

³Ezért olyanná lesznek, mint a reggeli felhő,
és mint a hamar tovatűnő reggeli harmat;
mint a pelyva, melyet elragad a szélvész a szérűről,
és mint a kémény füstje.

⁴»Pedig én, az Úr, Istened vagyok neked
Egyiptom földje óta;
rajtam kívül Istent nem ismerhetsz,
és Szabadító nincsen kívülem.

⁵Én tápláltalak téged a pusztában,
a kietlen földön.

⁶Minél többet legelhettek, annál jobban elteltek,
s amint jóllaktak, szívük felfuvalkodott,
és rólam megfeledkeztek.

⁷De olyan is leszek hozzájuk,
mint a nőstény oroszlán,
mint a párduc, leselkedem az út mentén.

⁸Megtámadom őket, mint a kölykefosztott nőstény medve,
és szétszaggatom szívük kötelékét,
és felfalom őket ott, mint az oroszlán,
s a mező vadállata szaggatja szét őket.

⁹Elpusztítalak, Izrael:
ki segíthet rajtad?

¹⁰Hisz hol lesz a te királyod?
Akkor szabadítson meg ő minden városodban;
És hol vannak bíráid, akikről azt mondtad:
‘Adj nekem királyt és fejedelmeket’?

¹¹Adtam neked királyt, haragomban,
és elveszem őt, bosszúságomban.

¹²Egybe van kötve Efraim gonoszsága,
el van téve bűne.

¹³Olyan fájdalmak lepik el őt, mint a vajúdó asszonyt,
de nem okos gyermek ő,
mert nem jön ki a kellő pillanatban
a méh száján.

¹⁴Kiszabadítom én őket a halál kezéből,
megváltom őket a haláltól.
Halál, hol van a mérged?
Alvilág, hol a fullánkod?
De a részvét el van rejtve szemem elől!«

¹⁵Bár ő kitűnik testvérei között,
rázúdítja az Úr a pusztából támadó égető szelet,
s az kiszárítja ereit és kiapasztja forrását,
és elrabolja kincsét, elveszi minden drága holmiját.

¹Elpusztul Szamaria,
mert fellázadt Isten ellen;
kard által pusztulnak el ők,
kisdedeiket a földhöz verik,
s az áldott állapotban levőket felhasítják.

²Térj meg, Izrael, az Úrhoz, a te Istenedhez,
hisz bűnöd miatt buktál el!

³Vigyétek magatokkal e szavakat,
térjetek az Úrhoz,
és mondjátok neki:
»Végy el minden gonoszságot,
fogadd el a jót,
és mi majd ajkunk gyümölcsét áldozzuk néked.

⁴Asszúr ne segítsen nekünk,
lóra sem szállunk többé,
és kezünk alkotásainak
nem mondjuk többé: ‘Ó, Isteneink!’
Mert te megkönyörülsz az árván,
aki nálad talál irgalmat.«

⁵»Meggyógyítom hűtlenségüket,
és szívemből szeretni fogom őket,
mert haragom elfordult tőlük.

⁶Izraelhez olyan leszek, mint a harmat;
virul majd, mint a liliom,
és gyökeret hajt, mint a Libanon.

⁷Kiterjednek ágai,
és pompája olyan lesz, mint az olajfáé,
és illata, mint a Libanoné.

⁸Visszatérnek, hogy árnyékomban lakjanak,
gabonát termelnek és rügyeznek, mint a szőlő;
hírneve olyan lesz, mint a Libanon bora.

⁹Efraim, mi köze neki a bálványokhoz?
én hallgatom meg és gyámolítom őt;
olyan leszek én, mint a zöldellő ciprus,
és tőlem való lesz a gyümölcs,
melyet rajtad találnak.«

¹⁰Aki bölcs, értse meg ezeket,
aki értelmes, lássa be ezt mind!
Bizony, egyenesek az Úr útjai,
s az igazak biztosan járnak azokon,
de a gonoszok elesnek rajtuk.

KNB SZIT STL BD RUF KG