Káldi-Neovulgáta

A Zsoltárok könyve

92. ZSOLTÁR (91) 92 *Háladal Isten hűségéért1Zsoltár. Ének. Szombatnapra.
*2Jó dolog az Urat dicsérni,
nevednek, ó Fölséges, éneket zengeni.
3Hirdetni reggelenként kegyelmedet,
éjjelente hűségedet
4tízhúrú hárfával,
énekszóval, lanttal.
*5Mert tetteiddel megörvendeztettél, Uram,
és ujjongok kezed műveinek.
6Milyen nagyok, Uram, műveid,
milyen mélységesek gondolataid!
7De az oktalan ember nem ismeri,
és az esztelen nem érti meg.
8Nőhetnek a bűnösök, mint a fű,
és virágzásnak indulnak, akik gonoszat cselekszenek,
mégis elpusztulnak örökkön örökké.
9De te, Uram, fölséges vagy mindörökké!
10Mert íme, Uram, a te ellenségeid,
a te ellenfeleid elvesznek,
és akik gonoszat tesznek, mind szétszóródnak.
11De engem erőssé teszel, mint a bivalyt,
és gazdagon elárasztasz olajjal.
12Szemem lenézi majd ellenségeimet,
és gonosz támadóimról hallani fog fülem.
13Az igaz virul, mint a pálma,
magasra nő, mint a Libanon cédrusa.
14Az Úr házában vannak elültetve,
Istenünk udvaraiban virulnak.
15Még késő öregségükben is gyümölcsöt hoznak,
zöldellnek és bőven teremnek,
16hirdetik, hogy igazságos az Úr,
ő a menedékem, nincs benne hamisság.