2Milyen kedvesek a te hajlékaid,
Seregek Ura!
3Sóvárogva vágyakozik lelkem
az Úr udvaraiba.
Szívem és testem ujjong az élő Isten után.
4Hiszen a veréb házat talál magának,
a gerlice fészket,
ahová fiait helyezze:
a te oltáraidnál, seregek Ura,
én királyom és én Istenem!
5Milyen boldogok, Uram, akik házadban lakhatnak:
magasztalhatnak téged örökkön örökké!
6Boldog az az ember, akit te segítesz,
akinek szíve zarándokútra készül.
7Átkelnek a kiaszott völgyön és forrássá teszik azt,
és a korai eső is áldásodba öltözteti.
8Erősségről erősségre mennek,
mígnem meglátják az istenek Istenét a Sionon.
Jegyzetek
84,2 A zarándok már maga előtt látja úti célját: Jeruzsálemet és Isten házát, a templomot. A szent helyen meg akarja tapasztalni Isten közelségét, ahol félelem nélkül megnyílhat, ujjonghat.