Káldi-Neovulgáta

A Zsoltárok könyve

41. ZSOLTÁR (40) 41 *Beteg és üldözött ember imája1A karvezetőnek: Dávid zsoltára.
*2Boldog, aki a szegénynek gondját viseli!
A nyomorúság napján megmenti őt az Úr.
3Az Úr megtartja őt és élteti,
boldoggá teszi a földön,
és nem adja át ellenségei dühének.
4Az Úr megsegíti őt betegágyán;
enyhülést adsz neki, valahányszor betegen fekszik.
5Így szóltam: „Uram, kegyelmezz nekem,
gyógyíts meg engem, mert vétettem ellened!”
6Ellenségeim rosszat mondanak rólam:
„Mikor hal meg, hogy neve is kivesszen?”
7és ha eljön valaki, hogy meglátogasson,
hiábavalóságot beszél.
Szíve gonoszságot gyűjt magába,
kimegy az utcára, és kibeszéli.
8Összesúg ellenem minden ellenségem,
rosszat terveznek ellenem.
9„Átok borult rá,
ha lefekszik, nem kel föl többé.”
*10Még jó barátom is, akiben reméltem,
aki kenyeremet ette, sarkát emelte ellenem.
11Te azonban, Uram, légy hozzám irgalmas,
állíts talpra engem,
hadd fizessek meg nekik!
12Abból tudom majd meg, hogy kedved leled bennem,
hogy ellenségem nem ujjong fölöttem.
13Felkarolsz engem ártatlanságomért,
és színed elé állítasz mindörökké.
*14Áldott legyen az Úr, Izrael Istene,
öröktől fogva mindörökké!
Ámen! Ámen!