Káldi-Neovulgáta

A Zsoltárok könyve

34. ZSOLTÁR (33) 34 *Isten oltalmában1Dávidtól, amikor őrültséget színlelt
Abimelek előtt, és az továbbengedte őt.


2ALEFÁldom az Urat minden időben,
az ő dicsérete szüntelen ajkamon.
3BÉTAz Úrban dicsekszik lelkem,
hallják meg a szelídek és örvendezzenek.
4GÍMELMagasztaljátok velem az Urat,
dicsérjük együtt az ő nevét.
5DÁLETKerestem az Urat és ő meghallgatott,
kiragadott engem minden rettegésből.
6Nézzetek rá és megvilágosultok,
és arcotokat nem érheti szégyen.
7ZAJINÍme, ez a szegény kiáltott, az Úr meghallgatta őt,
és kiszabadította minden szorongatásából.
8HÉTAz Úr angyala az őt félőket körülsáncolja,
és megmenti őket.
*9TÉTÍzleljétek és lássátok, milyen édes az Úr,
boldog az az ember, aki őbenne bízik!
10JÓDFéljétek az Urat, szentjei mind,
mert nem szenvednek szükséget, akik őt félik!
*11KÁFGazdagok nyomorba juthatnak és éhezhetnek,
de akik az Urat keresik, nem szenvednek hiányt semmi jóban.
12LÁMEDJöjjetek, fiaim, hallgassatok rám,
az Úr félelmére tanítalak titeket.
*13MÉMKi az, aki élni akar,
és jó napokat kíván látni?
14NÚNŐrizd meg nyelvedet a gonosztól,
és ajkad ne beszéljen csalárdságot!
15SZÁMEKFordulj el a rossztól és tedd a jót,
keresd a békét és azt kövesd!
16AJINAz Úr szemmel tartja az igazakat,
és imádságukat meghallgatja.
17Ám az Úr tekintete ott a gonosztevőkön is,
hogy eltörölje emléküket a földről.
*18CÁDÉKiáltottak az igazak és az Úr meghallgatta,
és minden szorongatásukból kiszabadította őket.
19QÓFKözel van az Úr a megtört szívűekhez,
és megmenti az alázatos lelkűeket.
20RÉSSok nyomorúság éri az igazakat,
de az Úr valamennyiből kimenti őket.
21SINMegőrzi minden csontjukat,
egy sem törhet el belőlük.
22TAUGonoszságuk öli meg a bűnösöket,
és megbűnhődnek, akik gyűlölik az igazat.
23De szolgái életét az Úr megváltja,
és nem bűnhődik senki, aki benne bízik.