51

¹Jézusnak, Sírák fiának imája.»Hadd magasztaljalak, Uram, királyom!
És dicsérjelek téged, szabadító Istenem!

²Hadd hirdessem nevedet,
mert segítőm és oltalmazóm lettél!

³Megmentetted testemet az enyészettől,
a gonosz nyelv tőrétől,
a hazugságot cselekvők ajkától,
és megsegítettél a támadókkal szemben.

⁴Megmentettél neved nagy irgalma szerint
a prédára leső ordítozóktól,

⁵és azok kezéből, akik életemre törtek,
a nagy szorongatásból, amely körülvett engem,

⁶a fojtó lángtól, amely körülvett,
úgyhogy meg sem perzselődtem a tűzben,

⁷az alvilág méhének mélységéből,
az elvetemült nyelvtől és a hazug beszédtől,
a gonosz királytól és az álnok nyelvtől.

⁸Mindhalálig dicsérje lelkem az Urat,

⁹mert életem közel járt az alvilághoz odalenn.

¹⁰Körültekintettem mindenfelé, de nem volt, aki segítsen,
segítség után néztem az emberek között, de hiába!

¹¹Megemlékeztem ekkor irgalmadról, Uram,
és a régi időben véghezvitt művedről,

¹²hogy megmentetted a benned bízókat, Uram,
és kiszabadítottad őket a pogányok kezéből.

¹³Fölemeltem a földről szavamat,
és könyörögtem, hogy megmeneküljek a haláltól.

¹⁴Kiáltottam az Úrhoz: ‘Ó, Uram, te atyám vagy,
ne hagyj el szorongatásom napján,
a kevélyek idejében, amikor segítség nélkül maradok!

¹⁵Hadd dicsérjem nevedet szüntelen,
és magasztalva emlegessem!’«
Imám ekkor meghallgatásra talált.

¹⁶Megszabadítottál a romlástól,
és megmentettél a szorongatás napjától.

¹⁷Ezért magasztallak, dicsőítelek,
és áldom az Úr nevét!

¹⁸Amikor még ifjú voltam,
mielőtt utakra indultam,
kértem a bölcsességet, nyilvánosan, imámban.

¹⁹A templom előtt könyörögtem érte,
hogy szüntelen feléje törekszem,
és az kivirágzott, mint a korán érő szőlő.

²⁰Szívem örömét lelte benne,
egyenes úton járt a lábam,
és ifjúkoromtól fogva a nyomában jártam.

²¹Kissé hozzá hajtottam fülemet, és befogadtam,

²²nagy bölcsességre tettem szert,
és nagy előmenetelt tettem benne.

²³Dicsőítem őt, aki bölcsességet adott nekem!

²⁴Eltökéltem, hogy gyakorlom is,
buzgólkodtam a jóban, és nem vallok szégyent.

²⁵Küszködött érte a lelkem,
és amikor gyakoroltam, megerősödtem.

²⁶A magasba emeltem kezemet,
és sirattam annak nem tudását.

²⁷Feléje irányítottam lelkemet,
és megleltem, amikor megismertem.

²⁸Általa nyertem értelmességet kezdettől fogva,
ezért nem is akarom elhagyni.

²⁹Égett a bensőm, hogy keressem,
azért el is nyertem, mint értékes vagyont.

³⁰Nyelvet adott nekem az Úr jutalmul,
dicsérni is kívánom őt vele.

³¹Jertek hozzám ti, akik a tudás híján vagytok,
gyülekezzetek iskolámba!

³²Miért késlekedtek még? Mi a kifogásotok?
Hiszen lelketek szomjazik nagyon!

³³Megnyitottam számat és mondtam:
»Szerezzetek magatoknak bölcsességet ingyen!

³⁴Hajtsátok nyakatokat igája alá,
és fogadja be lelketek az intelmet,
mert közel van annak megtalálása.

³⁵Lássátok saját szemetekkel, hogy bár keveset fáradtam,
mégis bőséges megnyugvást találtam magamnak.

³⁶Fogadjátok be tanításomat minél többen,
mert ezüstöt, bőséges aranyat szereztek vele!

³⁷Örvendjen lelketek az ő irgalmasságának,
és ne szégyelljétek az ő dicséretét!

³⁸Végezzétek el dolgotokat még idő előtt,
akkor megadja jutalmatokat idejében!«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet