45

¹Kedves volt Isten és emberek előtt
Mózes, akinek áldva legyen emléke.

²Hasonlóvá tette őt dicsőségben a szentekhez,
és naggyá az ellenségek megfélemlítésében,
bősz állatokat szelídített meg szavával.

³Megdicsőítette őt királyok színe előtt,
parancsokat adott neki népéhez,
és megmutatta neki dicsőségét.

⁴Hűsége és szelídsége miatt szentté tette őt,
és kiválasztotta minden élő közül.

⁵Megengedte, hogy hallja szavát,
és bevezette a felhőbe.

⁶Parancsokat adott neki szemtől szembe,
az élet és a fegyelem törvényét,
hogy megtanítsa Jákobot rendelkezéseire
és Izraelt szabályaira.

⁷Felmagasztalta Áront, az ő testvérét
Lévi törzséből, hasonlóan őhozzá.

⁸Örök törvényt állapított meg javára:
neki adta a papi méltóságot a nép körében,
és boldoggá tette őt a dicsőséggel.

⁹Felövezte a dicsőség övével,
díszes ruhába öltöztette,
és megkoronázta a hatalom jelvényeivel.

¹⁰Sarut adott rá, lábravalót és felsőruhát,
sok arany csengővel vette őt körül,

¹¹hogy járás közben csengjenek,
és hangozzanak a templomban népe fiainak emlékezetére;

¹²szent ruhát aranyból,
kék és vörös bíborból művészi hímzéssel,
ellátva az ítélet tudakolójával,

¹³karmazsin szövetből, művészi munkát,
metszett drágakövekkel, arany foglalatban,
amelyeket kőmetsző munkája vésett
Izrael törzseinek száma szerint, emlékeztetőül.

¹⁴Süvegén arany korona volt,
ellátva a »Szent« felírással,
pompás ékesség, felséges munka,
dísze kívánatos a szemnek.

¹⁵Nem volt azelőtt ehhez hasonló szép dolog kezdettől fogva.

¹⁶Nem öltheti magára semmiféle idegen,
egyedül csak fiai és unokái minden időben.

¹⁷Áldozatait a tűz naponta teljesen megemészti.

¹⁸Megtöltötte Mózes a kezét,
felkente szent olajjal,

¹⁹és örök feladatul jutott neki
és ivadékának, hogy ameddig az ég áll,
papi szolgálatot teljesítsen, dicséretet mondjon,
és áldja a népet az ő nevében.

²⁰Őt szemelte ki az összes élők közül,
hogy áldozatot mutasson be Istennek,
tömjént és kellemes illatot emlékeztetőül,
hogy engesztelést szerezzen népének,

²¹és hatalmat adott neki parancsai körül,
törvényei és ítéletei dolgában,
hogy megtanítsa Jákobot a szabályokra,
és felvilágosítsa Izraelt törvényével.

²²De fellázadtak ellene illetéktelenek,
és irigykedve törtek ellene férfiak a pusztában,
azok, akik Dátánnal voltak és Abironnal,
és Kóré pártja bősz haraggal.

²³Látta ezt az Úristen, és nem hagyta annyiban,
s elemésztette őket haragja indulatában.

²⁴Szörnyű csodát művelt velük:
elpusztította őket tüzes lánggal.

²⁵Gyarapította Áron dicsőségét,
és megadta örökrészét:
a föld gyümölcseinek zsengéjét juttatta neki.

²⁶Először is kenyeret rendelt nekik táplálékul,
de az Úr áldozataiból is ehetnek,
amelyeket nekik adott és ivadékaiknak.

²⁷A nép földjéből azonban nem részesedik,
s a nép között nem kap osztályrészt,
mert maga Isten az ő része és öröksége.

²⁸Fineesz, Eleazár fia
harmadik lett a tisztségben,
mert az Úr félelmében a nyomdokába lépett,

²⁹helytállt a nép becsületéért,
jámborságával és lelke készségével
engesztelést szerzett Izraelnek Istennél.

³⁰Ezért vele is a béke szövetségét kötötte,
hogy ő lesz fejedelme a szentélynek és népének,
hogy őt és ivadékát illesse
a főpapi méltóság mindörökre.

³¹De Dávid királlyal is volt szövetsége,
Jessze fiával Júda törzséből,
hogy az örökség neki jusson és ivadékának,
azért, hogy bölcsességgel töltse meg szívüket,
népe igazságos megítélésére,
hogy feledésbe ne menjenek javaik,
és dicsőségüket nemzetségükben örökké tegye.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet