30
1Aki szereti fiát, nem sajnálja tőle a vesszőt,
hogy a végén öröme legyen benne.
2Aki fenyíti fiát, dicséretet arat miatta,
és büszke lehet rá házanépe előtt.
3Aki oktatja fiát, irigyévé teszi ellenségét,
és nagyra lehet vele barátai előtt.
4Ha meghal az apa, mintha meg sem halt volna,
mert hasonmását hagyta maga után.
5Látja életében, és örömét leli benne,
halálakor pedig nincs miatta gondja,
és nem szégyenül meg ellenségei előtt,
6mert védőt hagy hátra házának az ellenségekkel szemben,
barátainak pedig társat, aki hálával fizet.
7Aki kényezteti fiait, saját sebeit kötözheti,
és minden kiáltásukra megrendül bensejében.
8Csökönyös a ló, ha nem idomítják,
a szabadjára engedett fiú pedig arcátlan lesz.
9Kényeztesd a fiút: majd rémületbe ejt!
Csak mókázzál vele, majd megszomorít téged!
10Ne mulass vele, hogy meg ne bánd,
és végül el ne vásson a fogad!
11Ne engedd szabadjára ifjúkorában,
és ne nézd el önfejűségét!
12Hajtsd meg nyakát ifjúságában,
és verd a hátát, amíg gyermek,
hogy dacos ne legyen, s ellened ne szegüljön,
mert ez fájdalmat okozna szívednek!
13Fenyítsd fiadat és bajlódj vele,
hogy meg ne ütközz majd a gyalázata miatt.
14Jobb a szegénynek, aki ép és egészséges,
mint a gazdagnak, aki gyenge és nyavalyaverte.
15Igaz szentség mellett
többet ér a lélek egészsége bármennyi aranynál, ezüstnél,
és az ép test mérhetetlen gazdagságnál.
16Nincs gazdagság, amely felér az ép test gazdagságával,
és nincsen gyönyör, amely túltesz a derűs kedélyen!
17Jobb a halál a keserves életnél,
s az örök nyugodalom a hosszas betegségnél.
18Jó falat csukott száj előtt
olyan, mint a sír köré rakott ételáldozat.
19Mire jó az áldozat a bálványnak,
ha sem meg nem eszi, sem a szagát nem érzi?
20Ilyen az is, akit üldözőbe vett az Úr,
aki bűne bérét hordozza!
21Csak nézi a szeme és felsóhajt,
mint az eunuch, aki leányt ölel és epekedik.
22Ne add át lelkedet a bánatnak,
és ne gyötörd magadat gonddal!
23A szívbeli öröm: élet az ember számára,
és ki nem fogyó szent kincs,
meghosszabbítja a vidámság az ember életét.
24Könyörülj lelkeden és légy Istennek tetsző,
légy tartózkodó, uralkodj szíveden az ő szentsége szerint,
és tartsd távol magadtól a szomorúságot!
25Mert már sokakat megölt a búsongás,
nincs is haszon belőle!
26Az irigység és harag életet rövidít,
s idő előtt öregít a gond!
27Vidám a szív és jókedvű az étkezésnél,
mert étkeit gondosan készítik.
Jegyzetek
30,1 A szülő kötelessége a gyermek nevelése, hogy az erkölcsi értékeket tiszteletben tartsa.
30,14 A fölösleges aggodalmaskodás nem segít semmin (vö. Mt 6,34).