16

¹ Ne örülj a gyermekeknek, ha istentelenek!
Legyenek bár számosan, ne ujjongj miattuk,
ha nincs bennük Isten félelme.

²Ne bízzál életükben,
és ne számíts munkájukra,

³mert többet ér egy istenfélő fiú ezer gonosznál,

⁴és jobb meghalni gyermek nélkül,
mint istentelen gyermekeket hátrahagyni.

⁵Egyetlen értelmes akár egy várost benépesít,
de a törvényszegő nemzetség elpusztul.

⁶Sok hasonlót látott már szemem,
és ezeknél is különbeket hallott a fülem:

⁷tűz gyúlt ki a bűnösök gyülekezetében,
s az engedetlen nép fölött harag lángja lobogott.

⁸Nem nyertek bocsánatot bűneikért a régi óriások,
elvesztek, mert bíztak erejükben.

⁹Nem kegyelmezett meg Lót lakótársainak,
mert megutálta őket beszédük gőgösségéért,

¹⁰és nem kegyelmezett annak a népnek,
amelyet teljesen kiirtásra szánt,
mert bűneivel dicsekedett,

¹¹de éppoly kevéssé a hatszázezernyi gyalognépnek,
akik sorjában pusztultak szívük keménysége miatt.
Hát még ha olyan lenne nyakas, aki egyedül áll!
Csoda lenne, ha büntetlenül maradna!

¹²Mert van nála irgalom is, harag is,
meg lehet őt kérlelni, de ki is önti haragját;

¹³amennyire irgalmas ő, annyira fenyít is,
és az embert tettei szerint ítéli.

¹⁴A bűnös nem menekszik meg zsákmányával,
és aki irgalmasságot cselekszik, nem csalódik reményében.

¹⁵Minden jótett helyet biztosít
mindenkinek cselekedetei érdeme szerint,
úgy, amint okosságban járt és kelt.

¹⁶Ne mondd: »Rejtve vagyok Isten elől,
és ki törődik velem a magasságban?

¹⁷A sok nép közt meg sem ismernek engem,
mit is számítok a mérhetetlen teremtésben!«

¹⁸Íme, az ég és az egek ege,
az óceán, az egész föld, és ami azokban van,
megrendül, ha ő odanéz!

¹⁹A hegyek mind, a dombok és a földkerekség alapjai
remegve megrázkódnak, ha Isten rájuk tekint,

²⁰a szív azonban érzéketlen marad,
pedig ő belelát minden szívbe!

²¹Ki érti meg az ő útjait,
és a vihart, amelyet emberi szem sem lát?

²²Mert legtöbb műve rejtekben van,
és ad-e hírt valaki igaz cselekedeteiről?
Vagy ki tudja kivárni azokat?
Mert messze van a szövetsége egyesektől,
és a végén lesz csak a számonkérés mindenkitől.

²³Akinek fogyatékos a belátása, balgaságot gondol,
s az oktalan, tévelygő ember dőreséget állít magában.

²⁴Hallgass rám, fiam! Tanulj bölcs okosságot,
és figyelj szívedben beszédemre!

²⁵Megfontoltan adom elő a tanítást,
és szerényen terjesztem elő a tudást.
Ügyelj szívedben szavaimra,
mert megfontolt lélekkel beszélek az erőkről,
amelyeket Isten kezdettől fogva helyezett műveibe,
és igazságban hirdetem tudományát.

²⁶Isten terve szerint állnak fenn művei kezdettől fogva,
már alkotásuk idején kijelölte feladataikat,
és működésük körét fajtájuk szerint.

²⁷Elrendezte tevékenységüket örök időkre:
nem éheznek és el nem fáradnak,
nem hagynak fel munkájukkal.

²⁸Egyik sem torzsalkodik társával,

²⁹és soha át nem hágják törvényét!

³⁰Letekintett ezután Isten a földre,
és betöltötte javaival,

³¹benépesítette színét mindenfajta élővel,
amelyek újra visszatérnek a földbe.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet