14

¹Boldog az a férfi, aki nem vétett szája szavával,
akit nem bánt gond bűn miatt!

²Boldog, akinek nem aggódik lelke,
és akit nem hagyott el reménye.

³A telhetetlen, kapzsi ember nem veszi gazdagsága hasznát;
mire jó az arany az irigy embernek?

⁴Aki szívesen gyűjt igaztalan vagyont, másnak gyűjti azt;
vagyonában idegen dúskál majd.

⁵Aki galád magához, jó lesz-e az máshoz?
Bizony, nem talál gyönyörűséget javaiban!

⁶Nincs rosszabb annál, aki magához is irigy,
galádsága bérét magával hordozza!

⁷Ha jót cselekszik is, nem teszi tudva, akarva,
és végül mégis csak elárulja galádságát.

⁸Gonosz az, akinek irigy a szeme,
aki elfordítja arcát és megveti saját lelkét.

⁹A kapzsi szeme nem tud betelni igaztalan jószággal,
nem lakik jól, míg csak el nem emészti sorvadozó lelkét.

¹⁰A gonosz szem gonoszra tör, de nem lakik jól étellel,
szűkölködik és bánkódik asztalánál.

¹¹Fiam! Ha van miből, tégy jót magaddal,
és mutass be méltó áldozatokat Istennek!

¹²Gondolj arra, hogy a halál el nem marad,
hiszen ismered az alvilág törvényét,
mert a világ törvénye: Minden bizonnyal meg kell halni!

¹³Tégy jót barátoddal még halálod előtt,
erődhöz képest nyújtsd ki kezedet, és adj a szegénynek!

¹⁴Ne vond meg magadtól a jó napot,
s egy cseppet se mulassz el a kapott jóból!

¹⁵Nemde másnak kell átengedned fáradságod gyümölcsét,
és sorsvetésre hagyod, amit szereztél!

¹⁶Adj, és fogadj el, és tedd igazzá lelkedet!

¹⁷Halálod előtt cselekedj igazságot,
mert nem lehet ételt lelni az alvilágban.

¹⁸Minden test elfonnyad, mint a fű,
mint a fakadó levél a zöldellő fán:

¹⁹az egyik kihajt, a másik lehull.
Ilyen a húsból és vérből való nemzedék:
az egyik bevégzi, a másik születik.

²⁰Minden romlandó alkotás tönkremegy végül,
és alkotója nyomon követi;

²¹de elismerést nyer minden kiváló alkotás,
és alkotója megbecsülésben részesül miatta.

²² Boldog az az ember, aki a bölcsességgel tölti idejét,
aki annak igazsága fölött elmélkedik,
és okosan fürkészi Isten gondviselését;

²³aki szívében fontolóra veszi a bölcsesség útjait,
és megérti annak titkait;
aki utánajár, mint a nyomkereső,
és megmarad útjain;

²⁴aki betekint ablakán,
és ajtajánál hallgatózik,

²⁵aki a háza mellé telepszik,
és sátra cövekét a falához erősíti,
aki mellette üti fel sátrát,
és örökre megszáll szép hajlékában;

²⁶aki a lombja közé rejti fiókáit,
és az ágain tölti éjjelét;

²⁷aki az árnyékában lel menedéket a hőség elől,
és oltalmában megpihen.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet