25
1Ezek is Salamon mondásai,
amelyeket Hiszkijának, Júda királyának emberei gyűjtöttek egybe.
2Isten dicsősége a dolgot elrejteni,
a királyok dicsősége pedig a kérdést kideríteni.
3Az ég magasságát, a föld mélységét,
s a király szívét nem lehet kipuhatolni.
4Válaszd ki az ezüstből a salakot,
akkor az színtiszta lesz,
5távolítsd el a gonoszt a király környezetéből,
akkor az igazság szilárddá teszi trónját.
6Ne tolakodj előre a király előtt,
és ne állj a nagyok helyére,
7mert jobb, ha mondják neked: »Jöjj ide, feljebb!«
minthogy megalázzanak a fejedelem előtt.
8Amit szemed látott,
ne használd a perben megfontolás nélkül,
hátha később nem tudod jóvátenni,
hogy társadat csúffá tetted.
9Intézd el peredet társaddal,
és más titkát el ne áruld,
10hogy meghallván, gyalázattal ne illessen,
és ne szűnjön ócsárolni téged.
Jóindulat és barátság megment,
ehhez tartsd magadat, hogy ne legyen ócsárlásban részed.
11Aranyalma ezüsttálcán:
ilyen a szó kellő időben kimondva.
12Arany fülbevaló és ragyogó gyöngy:
ilyen a bölcs intelem a szófogadó fülnek.
13Amilyen a hűsítő hó az aratás hevében,
olyan a megbízható követ a küldőjének:
megnyugtatja gazdája szívét.
14Felhő és vihar eső nélkül:
ez a dicsekvő férfi, aki ígéreteit nem teljesíti.
15Türelemmel csitítani lehet a fejedelmet,
a puha nyelv a csontot is megtöri.
16Ha mézet találsz, csak annyit egyél, amennyi elég neked,
hogy torkig ne légy vele, és ki ne add magadból,
17ritkán tedd lábadat társad házába,
hogy jól ne lakjék veled és meg ne unjon.
18Dárda, kard és hegyes nyíl:
ilyen az az ember, aki társa ellen hamisan tanúskodik.
19Odvas fog és roskadó láb:
ilyen a hűtlen a szükség idején.
20Mint aki elveszíti palástját hideg napon,
s mint az ecet a sziksóra,
ilyen az, aki rosszkedvű előtt nótázik.
Mint a moly a ruhának, s a féreg a fának
úgy árt a bánat az ember szívének.
21Ha ellenséged éhezik, adj neki enni,
ha szomjazik, adj neki vizet inni,
22így parazsat gyűjtesz a fejére,
és az Úr megfizeti neked.
23Az északi szél elűzi az esőt,
és a bosszús arc a rágalmazó nyelvet.
24Jobb lakni a háztető sarkán,
mint házsártos asszonnyal egy házban.
25Tikkadt torokra friss víz:
ilyen a messze földről jövő jó hír.
26Lábbal felkavart forrás, zavaros vízfakadás:
ilyen az az igaz, aki a gonosz előtt meginog.
27Amint túl sok mézet enni nem tesz jót,
úgy a dicsőséget keresni sem dicsőség.
28Város, amelyen rést ütöttek és már fala sincsen:
ilyen a férfi, aki beszédében nem tud magán uralkodni.
Jegyzetek
25,1 Salamon mondásainak ezt a második gyűjteményét Hiszkija uralkodása idejére (Kr. e. 728-699) vezeti vissza a szent szerző. A nagy történelmi megpróbáltatások (Szamaria eleste, Jeruzsálem ostroma) közt Hiszkija megparancsolja az ősi bölcsesség összegyűjtését és az utókornak való átmentését.
25,7 Vö. Lk 14,7-11.
25,8 Más hibáját nyilvánosságra hozni igen nagy vétek (vö. Mt 5,25-26).
25,13 Követnek lenni az akkori társadalom egyik legfontosabb tisztsége volt. A követ szavai egyenértékűek voltak egy írott dokumentummal.
25,20 A vers második fele hiányzik a héber szövegből, ám minden valószínűség szerint eredeti.
25,21 Vö. Zsolt 140,11; A Róm 12,20 ezt a mondást keresztény alapelvvé teszi.