Keresés a Bibliában

14Ha azonban nem hallgattok rám, és nem teszitek meg minden parancsomat, 15ha megvetitek törvényeimet és semmibe sem veszitek rendeleteimet, s nem teszitek meg azt, amit meghagytam, és megszegitek szövetségemet, 16akkor én is azt teszem veletek. Meglátogatlak titeket csakhamar sorvadással és lázzal, az tönkreteszi szemeteket és elsorvasztja életeteket. Hiába vetitek el a magot: ellenségeitek eszik meg a termést. 17Ellenetek fordítom arcomat, és elhullotok ellenségeitek előtt, azok alá kerültök, akik gyűlölnek titeket, s futni fogtok, noha senki sem kerget titeket.
18Ha pedig még így sem engedelmeskedtek nekem, akkor hétszeresen fenyítlek meg titeket bűneitekért, 19s megtöröm makacs gőgötöket. Olyanná teszem az eget felettetek, mint a vas, földeteket pedig mint az érc. 20Hiába emésztődik erőtök, nem hoz termést a föld, s nem adnak gyümölcsöt a fák.
21Ha azután is ellenemre jártok, és nem hallgattok rám, akkor hétszeresen sújtlak titeket bűneitekért: 22rátok bocsátom a mező vadjait, hogy faljanak fel titeket és jószágaitokat, s fogyasszanak el mindent, úgy, hogy pusztákká legyenek útjaitok.
23Ha pedig még így sem akartok fegyelemre térni, hanem továbbra is ellenemre jártok, 24akkor én is ellenetekre járok és hétszeresen sújtlak titeket bűneitekért: 25Rátok bocsátom szövetségem bosszúálló kardját, s ha városaitokba menekültök, döghalált bocsátok közétek, és ellenség kezére kerültök, 26mert eltöröm kenyérsütő bototokat, úgyhogy tíz asszony süt egy kemencében kenyeret, mértékre adják azt, és jóllakásig nem ehettek.
27Ha pedig még ezek után sem hallgattok rám, hanem továbbra is ellenemre jártok, 28akkor én is ellenetekre járok ellenséges haraggal, hétszeres csapással fenyítlek meg titeket bűneitekért, 29úgyhogy fiaitok és lányaitok húsát eszitek. 30Lerontom magaslataitokat, összetöröm bálványszobraitokat. Bálványaitok romjai közé hullotok, s megutál titeket a lelkem 31annyira, hogy sivataggá teszem városaitokat, elpusztítom szentélyeiteket, s nem fogadom el többé a kedves illatot. 32Úgy elpusztítom földeteket, hogy álmélkodni fognak rajta ellenségeitek, amikor lakosaivá lesznek. 33Titeket pedig szétszórlak a nemzetek közé, kivonom a kardot a hátatok mögött, pusztasággá válik földetek, és romokká lesznek városaitok.
34Akkor kedvére megtartja majd a föld a maga szombatjait, pusztaságának egész ideje alatt – amikor ti 35ellenséges földön lesztek –, szombatot tart, s nyugodni fog pusztasága szombatjain, mivel nem nyugodott szombatjaitokon, amikor ti rajta laktatok.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

26,26 A »kenyér botja« a falon lévő fa-akasztó, amelyre a kerek (lepény)kenyereket felfűzték. A vers az éhínségre utal.

26,33 A fogság idején a kimerült föld végre megkapja a szombatévek nyugalmát.


11Egész Izrael megszegte törvényedet, és elfordult, hogy ne hallja szavadat. Ekkor ránk hullott az az átok és az a fenyegetés, ami meg van írva Mózesnek, Isten szolgájának könyvében, mert vétkeztünk ellene. 12Ő beteljesítette, amit mondott rólunk és fejedelmeinkről, akik ítélkeztek rajtunk, hogy olyan nagy csapást hoz ránk, amilyen még soha, sehol sem volt az egész ég alatt; és úgy is történt Jeruzsálemmel. 13Amint írva van Mózes törvényében, úgy jött ránk mindez a csapás. Nem kérleltük meg színedet, Urunk, Istenünk azzal, hogy gonoszságainkból megtértünk volna és igazságodra ügyeltünk volna. 14Ezért gondolt az Úr a veszedelemre és hozta el azt ránk. Igazságos az Úr, a mi Istenünk minden tettében, amelyet véghez vitt, mert nem hallgattunk szavára.

KNB SZIT STL BD RUF KG


17Megtette az Úr, amit eltervezett,
beteljesítette szavát,
amit elrendelt az ősidő napjai óta:
rombolt, és nem kímélt;
megörvendeztette fölötted az ellenséget,
fölemelte ellenfeleid szarvát.

18Szívük az Úrhoz kiáltott.
Sion leányának várfala,
folyjon könnyed, mint a patak,
éjjel és nappal!
Ne engedj magadnak pihenőt,
ne csillapodjék szemed bogara!

19Kelj föl, kiálts az éjszakában,
az éjjeli őrségek kezdetén!
Öntsd ki szívedet, mint a vizet,
az Úr színe előtt!
Emeld föl hozzá kezedet
gyermekeid életéért,
akik elaléltak az éhségtől
minden utcasarkon!

20»Lásd, Uram, és tekints arra,
akivel így bántál!
Hát egyék meg az asszonyok méhük gyümölcsét:
a dédelgetett gyermekeket?
Hát öljenek meg az Úr szentélyében
papot és prófétát?

21A földön hevernek az utcákon
fiatalok és öregek;
szüzeim és ifjaim
elestek a kard által.
Öldököltél haragod napján,
mészároltál kíméletlenül.

22Mint ünnepnapra, úgy hívtad össze
mindenfelől azokat, akik rémítgetnek;
és nem volt az Úr haragjának napján,
aki megmenekült és megmaradt volna.
Akiket dédelgettem és fölneveltem,
azokkal ellenségem végzett.«

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

2,17 A szarv a hatalom jelképe.

2,20 Vö. MTörv 28,53-57; 2Kir 6,29.