25
1Így szólt ekkor az Úr Mózeshez:
2»Szólj Izrael fiainak, hogy gyűjtsenek nekem adományokat! Minden embertől, aki önként ajánlja fel, fogadjátok el.
3A következő dolgokat kell összegyűjtenetek: aranyat, ezüstöt, rezet,
4kék, bíbor és kétszer festett, karmazsin színű fonalat, bisszust, kecskeszőrt,
5vörösre festett kosbőrt, halbőrt, akácfát,
6olajat a mécsesek feltöltéséhez, fűszereket a kenethez, jóillatú füstölőszereket,
7ónixköveket és drágaköveket az efód és a tudakoló díszítésére.
8Készítsenek nekem szentélyt, hogy közöttük lakhassam,
9mindenben annak a hajléknak és a hozzá tartozó eszközöknek a mintájára, amelyet majd mutatok neked. A következőképpen csináljátok:
10Készítsetek akácfából egy ládát: két és fél könyöknyi legyen a hossza, másfél könyöknyi a szélessége, és ugyancsak másfél könyöknyi a magassága.
11Ezt aztán vond be színarannyal belülről, kívülről, és helyezz rá körös-körül aranyszegélyt.
12Önts ezenkívül négy arany karikát, és illeszd a láda négy sarkára: két karika legyen az egyik oldalon és kettő a másikon.
13Azután készíts rudakat akácfából, vond be azokat arannyal,
14és dugd be őket a láda oldalain levő karikákba, hogy hordozni lehessen velük a ládát.
15Ezek legyenek mindig a karikákban, sohase húzzák ki onnan azokat.
16Ebbe a ládába tedd majd azt a bizonyságot, amelyet adni fogok neked.
17Azután készítsd el színaranyból az engesztelőhelyet! Két és fél könyöknyi legyen a hossza, másfél könyöknyi a szélessége.
18Készíts két kerubot vert aranyból az engesztelőhely két szélére.
19Az egyik kerub az egyik oldalon legyen, a másik a másikon,
20úgyhogy az engesztelőhely mindkét oldalát befedjék, terjesszék ki szárnyukat, és borítsák be az engesztelőhelyet. Egymással szemben legyenek, és arcukkal az engesztelőhely felé forduljanak. Ezzel aztán fedd be a ládát,
21tedd bele a bizonyságot, amelyet adok majd neked.
22Onnan, és az engesztelőhelyről fogok találkozni veled, és beszélni hozzád. A bizonyság ládája felett levő két kerub közül szólok majd hozzád mindarról, amit általad Izrael fiainak parancsolok.
23Készíts továbbá akácfából egy asztalt: két könyöknyi legyen a hossza, egy könyöknyi a szélessége, és másfél könyöknyi a magassága.
24Ezt aztán vond be színarannyal, és helyezz rá körös-körül aranyszegélyt:
25a szegélyre négy ujjnyi magas, átvert párkányzatot, fölé pedig egy másik aranyszegélyt.
26Készíts továbbá négy arany karikát, és illeszd azt rá az asztal négy sarkára, minden lábhoz egyet.
27Az arany karikák a szegély alatt legyenek, úgy, hogy rudakat lehessen beléjük dugni, és hordozni lehessen az asztalt.
28Készítsd el a rudakat is akácfából, és vond be őket arannyal; ezekkel hordozzák az asztalt.
29Készítsd el továbbá a tálakat, a csészéket, a tömjéntartókat és az italáldozatok bemutatására szolgáló serlegeket, színaranyból.
30Tedd aztán az asztalra a kitett kenyereket: ezek mindenkor színem előtt legyenek.
31Készíts továbbá mécstartót, színaranyból verve. A szára, az ágai, kelyhei, gömböcskéi és liliomai egy darabból legyenek.
32Hat ág jöjjön ki oldalaiból: három az egyik oldalon, három a másikon.
33Három dióalakú kehely legyen az egyik ágon, mindegyik egy gömböcskével és liliommal; hasonlóképpen három dióalakú kehely a második ágon, mindegyik gömböcskével és liliommal. Ilyen művű legyen mind a hat ág, amely a szárból kijön.
34A mécstartó szárán pedig négy dióalakú kehely legyen, mindegyik gömböcskével és liliommal.
35Egy-egy gömböcske legyen két-két ág tövében, mind a három helyen, mind a hat ág alatt, amely a szárból kijön.
36A gömböcskék és az ágak egy darabból legyenek – színaranyból legyen verve az egész.
37Készíts továbbá hét mécsest, és rakd fel azokat a mécstartóra úgy, hogy messzire világítsanak.
38Hamuszedői is, és azok az edények, amelyekben a leszedett hamvat eloltják, színaranyból legyenek.
39A mécstartó egész súlya – minden eszközével együtt – egy talentum színarany legyen.
40Nézd meg, és arra a mintára készítsd, amelyet a hegyen mutattam neked.
26
1A hajlékot pedig a következőképpen készítsd: Szőjj tíz szőnyeget sodrott lenből kék, bíbor és kétszer festett karmazsin színű fonalból, műszövő munkával tarkítva.
2Huszonnyolc könyöknyi legyen egy-egy szőnyeg hossza, négy könyöknyi a szélessége; egy mérete legyen valamennyi szőnyegnek.
3Aztán fűzz össze egymással öt szőnyeget, majd a másik ötöt is foglald egybe, ugyanolyan módon.
4Azután készíts hurkokat kékszínű fonalból a szőnyegek oldalára, a szélükre, hogy össze lehessen fűzni őket egymással.
5Ötven hurok legyen mindkét szőnyeg oldalán, úgy alkalmazva, hogy hurok hurokkal szembe kerüljön, és egyiket a másikhoz lehessen kapcsolni.
6Aztán készíts ötven aranykarikát, és kapcsold velük össze a szőnyegek két szárnyát, hogy a hajlék eggyé legyen.
7Készíts továbbá tizenegy kecskeszőr sátorlapot a hajlék tetejének betakarására.
8Harminc könyöknyi legyen egy-egy sátorlap hossza, négy a szélessége; egyenlő mérete legyen valamennyi sátorlapnak.
9Ötöt közülük aztán fűzz össze külön, majd foglald egybe a hatot is egymással, úgy, hogy a hatodik lapot kétrét hajthasd a fedél elejére.
10Készíts aztán ötven hurkot az egyik sátorlap szélére, hogy a másikkal össze lehessen kapcsolni, és ötven hurkot a másik sátorlap szélére, hogy az előzővel össze lehessen kapcsolni.
11Készíts aztán ötven rézkapcsot, és kapcsold velük össze a hurkokat, hogy egy sátorlap legyen az összesből.
12Ami pedig a fedél lapjából fennmarad, vagyis az az egy sátorlap, amellyel több van, annak a felével a hajlék hátulját fedd be.
13Abból meg, ami a sátorlapok hosszából marad meg, egy könyöknyi függjön le az egyik oldalon, egy pedig a másikon, befedve a hajlék mindkét oldalát.
14Készíts egy másik takarót is a fedélre vörösre festett kosbőrből, efölé pedig még egy takarót halbőrből.
15Készítsd el a hajlék deszkáit is akácfából, úgy, hogy fel lehessen állítani azokat.
16Tíz könyöknyi legyen mindegyiknek a hossza, és másfél a szélessége.
17A deszkák oldalain két-két ereszték legyen, hogy az egyik deszkát a másik deszkához lehessen velük foglalni; így készüljön valamennyi deszka.
18Húsz legyen belőlük a déli oldalon, a dél felé eső szárnyon.
19Ezek számára önts negyven ezüsttalpat, úgy, hogy egy-egy deszka alá, a két eresztékhez képest két-két talp kerüljön.
20A hajlék másik oldalán, az észak felé esőn, szintén húsz deszka legyen
21negyven ezüst talppal; egy-egy deszka alá két-két talp kerüljön.
22A hajlék nyugati oldalához pedig hat deszkát készíts,
23és még kettőt, utóbbiak a sarkokra kerüljenek, a hajlék hátulján.
24Legyenek összefogva alulról a tetejéig, és egy foglalat tartsa össze valamennyit. Azon a két deszkán is, amelyet a sarkokra kell helyezni, hasonló foglalat legyen.
25Összesen tehát nyolc deszka legyen tizenhat ezüsttalppal – két-két talpat számítva egy-egy deszka alá.
26Készíts továbbá reteszrudakat akácfából a deszkák összefogására – ötöt a hajlék egyik oldalához,
27öt másikat a másikhoz, és ugyanannyit a nyugati oldalhoz.
28Dugd át őket a deszkák közepén az egyik végtől a másik végig.
29Magukat a deszkákat pedig vond be arannyal, és önts hozzájuk aranykarikákat, hogy ezeken keresztül a reteszrudak összetarthassák a deszkákat. A reteszrudakat is vond be arannyal.
30Aztán állítsd fel a hajlékot a szerint a minta szerint, amelyet a hegyen mutattam neked.
31Készíts továbbá függönyt kék, bíbor, kétszer festett, karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, műszövő munkával, szép tarkára szőve.
32Ezt aztán függeszd fel elölről négy akácfaoszlopra: ezek egészét arany borítsa, az oszlopfő is arany legyen, de a talpuk ezüst.
33Aztán akaszd fel a függönyt a karikákra, és helyezd el mögötte a bizonyság ládáját: ez a függöny válassza el a szentélyt a szentek szentjétől.
34Helyezd aztán az engesztelőhelyet a bizonyság ládájára, a szentek szentjébe,
35az asztalt a függönyön kívülre, a mécstartót pedig az asztallal szembe, a hajlék déli oldalára – az asztal ugyanis az északi oldalon álljon.
36Készíts továbbá leplet a sátor bejáratára kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, hímző munkával.
37Aztán vonj be öt akácfaoszlopot arannyal, és akaszd rájuk elölről a leplet: a tetejük arany, a talpuk réz legyen.
27
1Készítsd el az oltárt is akácfából: öt könyök legyen a hossza, ugyanannyi a szélessége, tehát négyzet legyen, és három könyök a magassága.
2Szarvai a négy sarkán magából az oltárból jöjjenek elő. Az egészet vond be rézzel.
3Készíts hozzá ezenkívül hamuszedő üstöket, lapátokat, villákat és parázstartókat; rézből készítsd valamennyi eszközét.
4Készíts azután egy hálószerű rézrostélyt is. Ennek négy rézkarika legyen a négy sarkán,
5és tedd az oltár pereme alá, úgy, hogy a rostély az oltár közepéig érjen.
6Készíts aztán akácfából két rudat az oltár számára, vond be őket rézlemezekkel,
7és dugd be a karikákba. Legyenek az oltár két oldalán, hogy hordozni lehessen.
8Ne tömörre, hanem belül üresre, üregesre készítsd, úgy, amint a hegyen mutattam neked.
9Készítsd el a hajlék udvarát is: déli oldalán, a délre eső szárnyán kárpitok legyenek, sodrott bisszusból, lenből – száz könyöknyi legyen a hossza ennek az oldalnak –
10húsz oszloppal és ugyanannyi réztalppal. Az oszlopfők metszéseikkel együtt ezüstből legyenek.
11Északi oldalán, hosszában, szintén száz könyöknyi kárpit, húsz oszlop és ugyanannyi számú réztalp legyen. Az oszlopfők metszéseikkel együtt ezüstből legyenek.
12Az udvar nyugatra néző szélességében ötven könyöknyi kárpit, tíz oszlop és ugyanannyi talp legyen.
13Az udvar keletre néző szélessége szintén ötven könyöknyi legyen.
14Az egyik oldalán tizenötkönyöknyi kárpit, három oszlop és ugyanannyi talp legyen,
15a másik oldalán is tizenöt könyök kárpit, három oszlop és ugyanannyi talp legyen.
16Az udvar bejáratán pedig húszkönyöknyi lepel legyen kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, hímző munkával. Ennek négy oszlopa legyen, ugyannyi talppal.
17Az udvar minden oszlopát körös-körül ezüstlemezek borítsák; oszlopfőik ezüst, talpuk réz legyen.
18Hosszában száz könyöknyi legyen az udvar, széltében ötven, magassága öt könyök legyen. Sodrott lenből készüljön, talpai rézből legyenek.
19A hajlék minden eszközét, bármely célra és szolgálatra való, valamint annak és az udvar cövekjeit, rézből készítsd.
20Parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked színtiszta, sajtóval ütött faolajat, hogy mindenkor mécses égjen
21a bizonyság sátrában, a bizonyság előtt kifeszített függönyön kívül. Ezt Áron és fiai helyezzék oda úgy, hogy estétől reggelig égjen az Úr előtt. Örök szolgálat legyen ez nemzedékről nemzedékre Izrael fiai részéről.
28
1Állítsd továbbá magad elé Izrael fiai közül Áront, a bátyádat fiaival együtt, hogy papjaimmá legyenek: Áront, Nádábot, Ábiut, Eleazárt és Itamárt.
2Készíts szent ruhákat Áronnak, a bátyádnak, dicsőségül és ékességül.
3Szólj tehát minden bölcsszívű embernek, akit betöltöttem a bölcsesség lelkével, hogy készítsék el Áron ruháit, hogy fel lehessen szentelni, és szolgálhasson nekem bennük.
4A következő ruhákat kell elkészíteniük: efódot, vállravalót, felsőköntöst, szoros gyolcsruhát, süveget és övet. Készítsenek tehát szent ruhákat a bátyádnak, Áronnak és a fiainak, hogy papjaimmá legyenek.
5Aranyat, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalat és lent használjanak hozzá.
6Az efódot aranyból, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, műszövő munkával készítsék.
7Két vállpánt csatlakozzon hozzá fönt két oldalon úgy, hogy vele egyet alkosson.
8Szövése és művének egész hímzése aranyból, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből legyen.
9Végy továbbá két ónixkövet, és vésd rájuk Izrael fiainak nevét:
10hat nevet az egyik kőre, a másik hat nevet a másikra, születésük rendjében;
11kőmetsző munkával, a pecsétmetsző mesterségével vésd rájuk Izrael fiainak nevét. Ezeket aztán szorítsd és foglald körös-körül aranyba.
12Aztán illeszd ezt a vállravaló két vállpántjára, emlékeztetőül Izrael fiaira, hogy viselje Áron a nevüket a két vállán az Úr előtt emlékeztetőül.
13Készíts továbbá kis horgokat aranyból,
14két sodrott kis láncot színaranyból, és fűzd rá őket a horgokra.
15Készítsd el az ítélet tudakolóját is: műszövő munkával, a vállravaló szövésének módjára, aranyból, kék, bíbor és kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből.
16Négyzet alakú legyen és kétrétű, hosszában is, széltében is egy-egy arasznyi méretű.
17Ebbe aztán foglalj négy sor drágakövet: az első sorban karneol, topáz és smaragd legyen,
18a másodikban karbunkulus, zafír és jáspis,
19a harmadikban jácint, achát és ametiszt,
20a negyedikben krizolit, ónix és berill. Aranyba legyenek foglalva fajtánként,
21és Izrael fiainak neve legyen rajtuk. Tizenkét név legyen beléjük vésve, kövenként egy-egy név, a tizenkét törzs szerint. –
22Készíts továbbá a tudakolóra sodrott láncokat színaranyból,
23valamint két aranykarikát, és az utóbbiakat illeszd a tudakoló két felső sarkára.
24Aztán fűzd be az arany láncokat a tudakoló sarkain levő karikákba,
25a láncok végét pedig kapcsold a két kis horoggal a vállravalónak az efóddal szembe eső két vállpántjára.
26Aztán készíts két aranykarikát, és illeszd a tudakoló két alsó sarkára, az efóddal szembe eső, befelé néző szélére,
27ezenkívül két másik aranykarikát; ezeket illeszd a vállravaló efód két vállpántjának alsó részére, az alsó összefoglalással szembe, hogy a tudakolót össze lehessen fűzni az efóddal.
28Szorítsák aztán a tudakolót kék zsinórral, karikáinál fogva, a vállravaló karikáihoz úgy, hogy a mesterien készült összekapcsolás látható maradjon, és a tudakoló és az efód el ne válhasson egymástól.
29Így viselje Áron a mellén, az ítélet tudakolóján Izrael fiainak nevét mindig, amikor bemegy a szentélybe, emlékeztetőül az Úr előtt.
30Az ítélet tudakolójába pedig tedd bele az Urimot és a Tumimot, hogy Áron mellén legyenek, amikor bemegy az Úr elé: így viselje Izrael fiainak ítéletét a mellén az Úr színe előtt mindenkor.
31Készítsd el a vállravalóhoz tartozó felsőköntöst is, kékszínű fonalból az egészet.
32Fenn a közepén nyílás legyen rajta a fej számára, körülötte szövött szegéllyel, olyan, mint a ruhák szélén szokott lenni, hogy egykönnyen be ne szakadjon.
33Alulra, a felsőköntös aljára készíts körös-körül gránátalmához hasonló díszeket, kék, bíbor és kétszer festett karmazsin színű fonalból, azok közé pedig tégy csengőket,
34úgy, hogy először aranycsengő, aztán gránátalma, majd megint aranycsengő, és ismét gránátalma legyen rajta.
35Öltse fel ezt Áron, ha szolgálatot teljesít, hogy hallatsszék a csengés, amikor bemegy a szentélybe az Úr színe elé, és amikor kijön, hogy halállal ne lakoljon.
36Készíts ezenkívül egy lemezt színaranyból, és a pecsétmetsző mesterségével vésd rá: »Az Úr Szentje«.
37Ezt aztán kösd egy kékszínű zsinórra, legyen a süvegen,
38és feküdjön a főpap homlokára, hogy így Áron magára vegye azokat a vétkeket, amelyek Izrael fiainak áldozataihoz és szentelményeihez, bármilyen ajándékaihoz és adományaihoz tapadnak. Mindig legyen ez a lemez a homlokán, hogy az Úr kegyelmes legyen irántuk.
39Készíts ezenkívül egy szűk köntöst lenből, készíts egy lensüveget, valamint egy hímzett övet.
40Áron fiainak pedig készíts gyolcsköntösöket, öveket és süvegeket dicsőségül és ékességül.
41Aztán öltöztesd fel mindezekbe Áront, a bátyádat, vele fiait, és szenteld fel valamennyiük kezét. Szenteld fel őket, hogy papjaimmá legyenek.
42Készíts még gyolcsnadrágokat is, hogy csípőtől combig befödjék szemérmüket.
43Viseljék ezeket Áron és fiai, amikor bemennek a bizonyság sátrába, vagy amikor az oltárhoz járulnak, hogy szolgálatot teljesítsenek a szentélyben, hogy vétket ne hívjanak magukra, és halállal ne lakoljanak. Örök törvény legyen ez Áronra és utódaira nézve.
29
1A következőképpen kell majd eljárnod, hogy papjaimmá szenteld őket. Végy majd egy fiatal bikát a csordából, valamint két hibátlan kost,
2ezenkívül kovásztalan kenyereket, olajjal meghintett, kovásztalan kalácsokat, és olajjal megkent, kovásztalan lepényeket: búzalisztlángból készítsd valamennyit.
3Az utóbbiakat rakd egy kosárba, és hozd elém az ökörrel és a két kossal együtt.
4Aztán állítsd Áront és fiait a bizonyság sátrának ajtaja elé. Miután megmostad az apát és a fiait vízzel,
5öltöztesd fel Áront a ruháiba, azaz a gyolcsköntösbe, a felsőköntösbe, a vállravalóba, a tudakolóba, fogd össze ezt az övvel,
6tedd a fejére a süveget, a süvegre a szent lemezt,
7aztán öntsd fejére a kenet olaját, és szenteld fel őt ezzel a szertartással. –
8A fiait is léptesd előre, és öltöztesd fel a gyolcsköntösökbe, aztán övezd fel őket az övvel –
9vagyis Áront és fiait –, végül tedd rájuk a süvegeket, és papjaimmá lesznek örök jogon.
Miután így felszentelted kezüket,
10állítsd a bikát a bizonyság sátra elé, Áron és fiai tegyék rá kezüket a fejére,
11aztán vágd le az Úr színe előtt, a bizonyság sátrának ajtaja mellett.
12Majd végy a bika véréből, és tedd ujjaddal az oltár szarvaira, a többi vért pedig öntsd az oltár aljára.
13Végül vedd az egész hájat, amely a beleket fedi, ezenkívül a máj hártyáját, a két vesét és a rajtuk lévő hájat, és égesd el áldozati füstként az oltáron.
14A bika húsát, bőrét és trágyáját pedig égesd el a táboron kívül, mert bűnért való áldozat.
15Aztán vedd az egyik kost, Áron és fiai tegyék rá kezüket a fejére,
16aztán vágd le, végy a véréből, és öntsd azt körös-körül az oltárra.
17A kost pedig vagdald darabokra, mosd meg a belét és a lábszárait, tedd rá felvagdalt húsára és fejére,
18és égesd el az egész kost áldozati füstként az oltáron. Egészen elégő áldozat az az Úrnak, kedves tűzáldozati illat az Úrnak.
19Aztán fogd a másik kost, Áron és fiai tegyék rá kezüket a fejére,
20aztán vágd le, végy a véréből, és kend meg vele Áronnak és fiainak jobb fül-cimpáját, valamint jobbkezüknek és -lábuknak hüvelykujját, aztán öntsd a vért köröskörül az oltárra.
21Majd végy az oltáron levő vérből és a kenet olajából, hintsd meg Áront és ruháit, a fiait és azok ruháit, és szent lesz ő és a ruhája, az ő fiai és az ő ruhájuk.
22Aztán vedd a kos háját, farkát, a beleket borító hájat, a máj hártyáját, a két vesét, a rajtuk levő hájat és a jobboldali lapockát – mert ez felszentelési kos –,
23hozzá egy kenyércipót, egy olajjal meghintett kalácsot és egy lepényt az Úr színe elé helyezett kovásztalan kenyerek kosarából.
24Tedd mindezeket Áronnak és fiainak a kezére, és szenteld meg és ajánld fel őket az Úr előtt.
25Aztán vedd el mindezt a kezükből, és égesd el az oltáron az egészen elégő áldozat felett, kedves illatul az Úr színe előtt, mert az ő tűzáldozata ez.
26Vedd aztán annak a kosnak a szegyét, amellyel Áront felszentelted, szenteld meg azt és ajánld fel az Úr előtt, és ez legyen a te részed.
27Így tedd szentté a szegyet, amelyet felajánlottál, és a lapockát, amelyet elvettél abból a kosból,
28amellyel Áront és fiait felszentelted, hogy ezek Áronnak és fiainak a járandóságai legyenek Izrael fiai részéről, örök törvény alapján. Ezek ugyanis adomány részei, és mint az adomány részeit kell ezeket odaadniuk békeáldozataikból; ezeket az Úrnak kell adományozniuk.
29A szent öltözet pedig, amelyet Áron visel, őutána fiaira szálljon, hogy abban kenjék fel őket, és abban szenteljék meg kezüket.
30Hét napon át viselje, aki főpappá lesz helyette a fiai közül, és bemegy a bizonyság sátrába, hogy szolgáljon a szentélyben.
31Fogd azután a felszentelési kost, a húsát főzd meg a szent helyen,
32és egyék meg Áron és fiai. Ők egyék meg a kosárban levő kenyereket is a bizonyság sátrának ajtajánál,
33hogy engeszteljen az áldozat, és szentté váljon azok keze, akik bemutatják. Idegen ember ne egyen belőlük, mert szentek.
34Ha valami megmarad a felszentelési húsból vagy a kenyérből reggelig, a maradékot égesd el a tűzben; megenni nem szabad azt, mert szent.
35Mindazt, amit parancsoltam neked, tedd meg majd Áronnal és fiaival. Hét napon át szenteld meg a kezüket,
36és naponta mutass be egy bikát bűnért való áldozatul, engesztelésül. Tisztítsd meg az oltárt az engesztelő áldozat bemutatása által, és kend fel megszentelésül.
37Hét napon tisztítsd és szenteld meg így az oltárt, akkor szent lesz: mindenki, aki érinti, szentté lesz.
38Ezt kell majd áldoznod az oltáron: két egyesztendős bárányt, minden nap, megszakítás nélkül –
39az egyik bárányt reggel, a másikat este –,
40és egy tizedrész lisztlángot, meghintve egy negyed hín mennyiségű, vert olajjal, italáldozatul pedig ugyanannyi mennyiségű bort – az egyik bárányhoz.
41A másik bárányt pedig estefelé áldozd fel, a reggeli áldozat szertartása és a mondottak szerint, kedves illatul.
42Ez legyen az Úrnak bemutatandó egészen elégő áldozat, ezt kell szüntelenül bemutatni közöttetek nemzedékről nemzedékre, a bizonyság sátrának ajtajánál, az Úr előtt. Oda foglak majd téged rendelni, hogy szóljak hozzád.
43Ott parancsolok majd Izrael fiainak, és dicsőségem megszenteli az oltárt.
44Az oltárral együtt megszentelem a bizonyság sátrát, valamint Áront és fiait, hogy papjaimmá legyenek.
45Izrael fiai között fogok lakni és Istenük leszek,
46s megtudják, hogy én, az Úr vagyok az ő Istenük, aki kihoztam őket Egyiptom földjéről, hogy közöttük lakjam, én, az Úr, az ő Istenük.
30
1Készíts továbbá akácfából egy oltárt az illatáldozatok bemutatásához:
2hosszúsága egy könyök, szélessége szintén egy, tehát négyzet alakú, magassága pedig két könyök legyen. Szarvai magából az oltárból jöjjenek elő.
3Ezt aztán vond be színarannyal – a rostélyát is, körös-körül a falait is, és a szarvait is. Helyezz rá körös-körül aranyszegélyt,
4a szegély alá pedig mindkét oldalon két aranykarikát, hogy rudakat lehessen dugni beléjük, és hordozni lehessen az oltárt.
5Készítsd el a rudakat is akácfából, és vond be őket arannyal.
6Aztán tedd az oltárt az elé a függöny elé, amely a bizonyság ládája és a bizonyságot fedő kegyelemtábla előtt függ, ahonnan majd szólok hozzád.
7Áron pedig égessen rajta jó illatú füstölőszert: égessen rajta reggel, amikor előkészíti a mécseseket,
8és égessen estefelé is, amikor feltölti őket. Szüntelen égő illatáldozat legyen ez részetekről az Úr előtt, nemzedékről nemzedékre.
9Más összetételű füstölőszert, egészen elégő áldozatot és ételáldozatot ne mutassatok be rajta, és italáldozatot se öntsetek rá.
10Évente egyszer pedig könyörögjön Áron ennek az oltárnak a szarvai felett a bűnért való áldozat vérével, és végezzen engesztelést rajta, nemzedékről nemzedékre közöttetek. Legyen szent az Úrnak.«
11Aztán így szólt az Úr Mózeshez:
12»Amikor majd szám szerint összeírod Izrael fiainak összességét, adjon mindegyikük váltságot életéért az Úrnak, hogy ne legyen rajtuk csapás, amikor megszámlálják őket.
13Ezt kell adnia mindenkinek, akinek a nevét felveszik: fél sékelt a szentély súlyegysége szerint – egy sékelben húsz gera van –, fél sékelt ajánljon fel az Úrnak.
14Akit számbavesznek, húszesztendőstől fölfelé, ezt a váltságot adja meg.
15A gazdag ne adjon többet fél sékelnél, és a szegény se kevesebbet.
16Te pedig vedd a pénzt, amelyet Izrael fiai adnak, és fordítsd azt a bizonyság sátrának szolgálatára, hogy emlékeztetőjük legyen az az Úr előtt, és ő megkegyelmezzen életüknek.«
17Aztán így szólt az Úr Mózeshez:
18»Készíts majd rézből egy mosdómedencét, valamint egy hozzávaló talapzatot, tedd a bizonyság sátra és az oltár közé, és tölts bele vizet.
19Ebből mossák meg Áron és fiai a kezüket és lábukat,
20amikor bemennek a bizonyság sátrába, vagy amikor az oltárhoz járulnak, hogy rajta illatáldozatot mutassanak be az Úrnak,
21– nehogy halállal lakoljanak. Örök törvény legyen ez számára és utódai számára nemzedékről nemzedékre.«
22Aztán így szólt az Úr Mózeshez:
23»Végy ezután fűszereket: ötszáz sékel finom mirhazsengét, félannyi, azaz kétszázötven sékel fahéjat, ugyancsak kétszázötven sékel illatos nádat,
24és ötszáz sékel kassziát, a szentély súlyegysége szerint, végül egy hín mennyiségű faolajat.
25Készíts belőle kenethez való szent olajat, kenetet a kenetkészítők mestersége szerint.
26Ezzel aztán kend meg a bizonyság sátrát, a szövetség ládáját,
27az asztalt és eszközeit, a mécstartót és eszközeit, az illatáldozat oltárát
28és az egészen elégő áldozatét, s minden eszközt, amely szolgálatukhoz tartozik.
29Így szenteld meg mindezt, és szentek lesznek: aki hozzájuk ér, szentté válik.
30Kend fel és szenteld meg ezzel Áront és fiait is, hogy papjaimmá legyenek.
31Izrael fiainak pedig mondd: Nekem szentelt kenet olaja legyen ez közöttetek nemzedékről nemzedékre.
32Senki se kenje meg ezzel a testét, és ennek összetétele szerint másikat ne készítsetek, mert szent ez, és szentnek számítson előttetek.
33Mindaz, aki ugyanilyet készít, vagy ebből idegen embernek ad, irtassék ki népéből.«
34Az Úr ezután azt mondta Mózesnek: »Végy ismét fűszereket: mirhazsengét, ónixot, jó illatú galbánt, fehér tömjént – egyenlő mennyiségű legyen valamennyi –
35és készíts a kenetkészítők mestersége szerint jól összevegyített, tiszta és szentelésre alkalmas füstölőszert.
36Aztán törd az egészet finom porrá, és tégy belőle a bizonyság sátra elé, ahol majd megjelenek neked. Szent legyen előttetek ez a füstölőszer:
37ilyen keveréket a saját használatra ne készítsetek, mert az Úrnak szentelt dolog ez.
38Mindaz, aki ilyet készít, hogy élvezze illatát, irtassék ki népéből.«
31
1Aztán így szólt az Úr Mózeshez:
2»Íme, név szerint meghívtam Bezeleélt, Úrinak, a Júda törzséből való Húr fiának a fiát.
3Eltöltöttem Isten lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudással minden munkára,
4mindannak kigondolására, amit csak alkotni lehet aranyból, ezüstből, rézből,
5márványból, drágakövekből és mindenféle fából.
6Egyszersmind társul adtam mellé Oliábot, a Dán törzséből való Ahiszámek fiát. Bölcsességet adtam minden műértő ember szívébe, hogy el tudják készíteni mindazt, amit neked parancsoltam:
7a szövetség sátrát, a bizonyság ládáját, az e fölé való kegyelemtáblát, a sátor minden eszközét,
8az asztalt és eszközeit, a színarany mécstartót és eszközeit, a füstölőszer oltárát,
9valamint az egészen elégő áldozatét és minden eszközüket, a medencét és talapzatát,
10a szent ruhákat Áronnak, a papnak és fiainak szolgálatához, hogy gyakorolhassák szent tisztüket,
11a kenet olaját és a fűszerekből készült füstölőszert a szentély számára: mindent tegyenek meg, amit parancsoltam neked.«
12Végül így szólt az Úr Mózeshez:
13»Szólj majd Izrael fiaihoz, és mondd nekik: Vigyázzatok, hogy szombatomat megtartsátok, mert jel az közöttem és közöttetek nemzedékről nemzedékre, hogy tudjátok, hogy én, az Úr szentséget kívánok tőletek.
14Tartsátok meg szombatomat, mert szent az nektek. Aki megszentségteleníti, halállal lakoljon, s aki dolgozik rajta, irtassék ki népéből.
15Hat napon dolgozzatok: a hetediken szombat van, szent nyugalom az Úr tiszteletére. Mindaz, aki munkát végez azon a napon, halállal lakoljon.
16Tartsák meg Izrael fiai a szombatot, és üljék meg nemzedékről nemzedékre. Örök szövetség az
17közöttem és Izrael fiai között. Örök jel az, mert hat nap alatt alkotta az Úr a mennyet és a földet, és hetednapra felhagyott a munkával.«
18Amikor a Sínai hegyen befejezte ezeket a szavakat, az Úr átadta Mózesnek a bizonyságnak Isten ujjával megírt két kőtábláját.
32
1Amikor azonban a nép látta, hogy Mózes késik lejönni a hegyről, összegyűlt Áron ellen, és azt mondta: »Rajta, készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak! Nem tudjuk ugyanis, hogy mi történt Mózessel, azzal az emberrel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!«
2Áron erre azt mondta nekik: »Szedjétek le az aranyfüggőket feleségeitek, fiaitok és lányaitok füléről, és hozzátok el hozzám!«
3Meg is tette a nép, amit parancsolt, és elvitte Áronhoz a fülbevalókat.
4Ő pedig átvette, öntőmesterséggel megformálta, és öntött borjút készített belőlük. Erre ők azt mondták: »Ezek a te isteneid, Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről!«
5Amikor Áron látta ezt, oltárt épített eléje, és hírnök szavával kikiáltatta: »Holnap ünnepe lesz az Úrnak!«
6Másnap aztán kora reggel felkeltek, egészen elégő- és békeáldozatokat áldoztak, aztán leült a nép enni és inni, majd nekiállt játszani.
7Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Menj le hamar, mert vétkezett néped, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről!
8Hamar letértek arról az útról, amelyet mutattál nekik: öntött borjút készítettek maguknak, imádták azt, áldozatokat mutattak be neki, és azt mondták: ‘Ezek a te isteneid, Izrael, akik kihoztak téged Egyiptom földjéről!’«
9Aztán így szólt az Úr Mózeshez: »Látom már, hogy keménynyakú nép ez!
10Hagyj engem, hadd izzék fel haragom ellenük, hogy eltöröljem őket, és téged tegyelek nagy nemzetté!«
11Mózes erre így kezdte kérlelni az Urat, az ő Istenét: »Miért gerjedne fel, Uram, haragod néped ellen, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről, nagy erővel és hatalmas kézzel?
12Kérlek, ne mondhassák az egyiptomiak: ‘Álnokul kivitte őket, hogy megölje mindnyájukat a hegyekben, és eltörölje őket a földről.’ Szűnjék meg haragod, és légy kegyelmes néped gonoszságával szemben!
13Emlékezzél meg Ábrahámról, Izsákról és Izraelről, a te szolgáidról, akiknek megesküdtél önmagadra: ‘Megsokasítom utódaitokat, mint az ég csillagait, és ezt az egész földet, amelyről szóltam, utódaitoknak adom, s birtokolni fogjátok azt örökké!’«
14Megengesztelődött erre az Úr, és nem tette meg azt a rosszat, amelyet népe ellen mondott.
15Visszatért erre Mózes a hegyről, kezében a bizonyság két táblájával. Mindkét oldalukon írás volt.
16Magának Istennek voltak a művei, a táblákba vésett írás is Istené volt.
17Amikor Józsue meghallotta az ujjongó nép zajongását, azt mondta Mózesnek: »Harci lárma hallatszik a táborból!«
18Ő így felelt:
»Nem harcra buzdítás kiáltása ez,
és nem harcra serkentők ujjongása ez:
énekesek szavát hallom én!«
21Áronnak pedig azt mondta: »Mit tett veled ez a nép, hogy ilyen nagy bűnt hoztál rá?« 22Az így felelt neki: »Ne haragudjon az én uram, hiszen ismered ezt a népet, hogy hajlik a gonoszra! 23Azt mondták nekem: ‘Készíts nekünk isteneket, hogy előttünk járjanak; mert nem tudjuk, hogy mi történt ezzel a Mózessel, aki kihozott minket Egyiptom földjéről!’ 24Én azt mondtam nekik: Kinek van közületek aranya? – Elhozták, ideadták nekem, én a tűzbe vetettem, és ez a borjú készült belőle.«
25Amikor Mózes látta, hogy a nép fegyvertelen – Áron ugyanis elvette fegyverzetüket az undok gyalázatosság által, és fegyvertelenül állította őket ellenségeik elé –, 26megállt a tábor kapujában, és így szólt: »Aki az Úrral tart, álljon ide mellém!« Erre Lévi fiai mindnyájan odagyűltek köré, 27ő pedig azt mondta nekik: »Ezt mondja az Úr, Izrael Istene: Kössön mindegyiktek kardot derekára, és menjetek oda és vissza a táboron keresztül, kaputól kapuig, és ölje meg mindenki a testvérét, a barátját és a rokonát is!« 28Erre Lévi fiai megtették, amit Mózes parancsolt nekik. Aznap mintegy huszonháromezer ember halt meg. 29Mózes azután azt mondta nekik: »Ma az Úrnak szenteltétek kezeteket, mindenki a fia és a testvére által, így ő nektek adja majd áldását.«
30Másnap aztán így szólt Mózes a néphez: »Igen nagy vétekkel vétkeztetek! Felmegyek az Úrhoz, talán sikerül megkövetnem őt vétketekért!« 31Vissza is ment az Úrhoz, és így szólt: »Kérlek, igen nagy vétekkel vétkezett ez a nép: aranyisteneket csinált magának. Most azonban vagy bocsásd meg nekik ezt a vétket, 32vagy pedig, ha ezt nem teszed, törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál!« 33Az Úr azt felelte neki: »Aki vétkezett ellenem, azt törlöm ki könyvemből. 34Te csak menj, és vezesd azt a népet, ahová mondtam neked! Angyalom előtted megy majd, de a megtorlás napján meg fogom torolni ezt a vétküket is.«
35Meg is verte az Úr a népet ezért a vétekért, a borjúért, amelyet Áron készített.
33 1Az Úr ezután így szólt Mózeshez: »Eredj, menj fel erről a helyről, te és a néped, amelyet kihoztál Egyiptom földjéről, arra a földre, amely felől megesküdtem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak: Az utódaidnak adom. 2Egy angyalt küldök előtted, és kiűzöm a kánaániakat, az amoritákat, a hetitákat, a perizitákat, a hivvitákat és a jebuzitákat, 3s te bemész a tejjel-mézzel folyó földre. Én azonban nem megyek fel veled, mert keménynyakú nép vagy, és még el találnálak pusztítani az úton.« 4Amikor a nép meghallotta ezt a nagyon rossz hírt, gyászba borult, és senki sem vette fel a szokott díszeit.
5Azt mondta ugyanis az Úr Mózesnek: »Mondd Izrael fiainak: Keménynyakú nép vagy! Ha csak egy kis ideig is veled járnék, eltörölnélek. Most azonban tedd le díszeidet, hogy megtudjam, mit tegyek veled!« 6Le is tették Izrael fiai a díszeiket a Hóreb hegyénél.
7Mózes pedig fogta a sátrat, és messze a táboron kívül verte azt fel, s elnevezte szövetség sátrának. Így a népből mindenkinek, akinek valami kérdezni valója volt, ki kellett mennie a szövetség sátrához, a táboron kívülre. 8Valahányszor Mózes kiment a sátorhoz, fölkelt az egész nép, mindenki kiállt sátra ajtajába, és nézett Mózes után, amíg ő be nem ment a sátorba. 9Amikor aztán belépett a szövetség sátrába, leszállt a felhőoszlop, megállt az ajtónál, és az Úr beszélt Mózessel. 10Amikor az izraeliták látták, hogy a felhőoszlop ott áll a sátor ajtajánál, mindannyian felálltak, és leborultak sátruk ajtajában. 11Az Úr pedig beszélt Mózessel, szemtől szembe, úgy, ahogy az ember a barátjával szokott beszélni. Aztán Mózes visszatért a táborba, de szolgája, az ifjú Józsue, Nún fia nem távozott a sátortól.
12Mózes ekkor azt mondta az Úrnak: »Azt parancsolod, hogy vezessem fel ezt a népet, de nem adod tudtomra, kit küldesz majd velem! Pedig azt mondtad: ‘Név szerint ismerlek, és kegyelmet találtál előttem.’ 13Ha tehát kegyelmet találtam színed előtt, mutasd meg nekem arcodat, hogy ismerjelek, és valóban kegyelmet találjak szemed előtt. Vedd figyelembe, hogy a te néped ez a nemzet.« 14Azt mondta erre az Úr: »Magam fogok előtted haladni, és nyugalmat szerzek neked!« 15Mózes azt válaszolta: »Ha nem te magad mégy előttünk, ne is vezess ki minket erről a helyről! 16Miből is tudhatnánk meg, én és a te néped, hogy kegyelmet találtunk színed előtt, hacsak velünk nem jársz, hogy így dicsőbbek legyünk minden népnél, amely a földön lakik?«
17Az Úr erre azt mondta Mózesnek: »Ezt is, amit mondtál, megteszem, mert kegyelmet találtál előttem, és név szerint ismerlek téged.« 18Mózes azt felelte: »Mutasd meg nekem dicsőségedet!« 19Az Úr erre így szólt: »Neked megmutatom egész jóságomat, és kimondom előtted az Úr nevét, mert könyörülök azon, akin akarok, és kegyelmes vagyok az iránt, aki iránt nekem tetszik.« 20Majd azt mondta: »Ám arcomat nem láthatod, mert nem láthat engem ember úgy, hogy életben maradjon.« 21Azután így szólt: »De, íme, van itt egy hely mellettem: állj erre a kősziklára! 22Ha majd elvonul előtted dicsőségem, beállítlak a kőszikla hasadékába, és befödlek jobbommal, amíg el nem vonulok. 23Aztán elveszem kezemet, és utánam tekinthetsz – de arcomat nem láthatod!«
34 1Ezután így szólt: »Vágj magadnak két ugyanolyan kőtáblát, mint az elsők voltak, hogy rájuk írhassam azokat az igéket, amelyek azokon a táblákon voltak, amelyeket összetörtél! 2Reggelre légy készen, hogy akkor mindjárt feljöhess a Sínai hegyére, és állj elém ott a hegy tetején. 3Senki se jöjjön fel veled, és senkit se lehessen látni az egész hegyen, se marha, se juh ne legeljen arrafelé!« 4Vágott tehát két ugyanolyan kőtáblát, mint az előbbiek voltak, aztán felkelt az éjszakából, és fölment a Sínai hegyére, amint az Úr parancsolta neki. A két kőtáblát felvitte magával.
5Amikor aztán az Úr leszállt a felhőben, Mózes odaállt mellé, és kiáltotta az Úr nevét. 6Amíg az Úr elvonult előtte, azt mondta: »Uralkodó Úr, irgalmas és kegyes Isten, hosszan tűrő, nagy könyörületességű és hűségű, 7te irgalmasságot gyakorolsz ezer nemzedéken át, megbocsátasz gonoszságot, vétket és bűnt. Előtted azonban semmi sem marad büntetlen, mert megtorlod az apák gonoszságát gyermekeiken, unokáikon, harmadik és negyedik nemzedékükön!« 8Ekkor Mózes sietve leborult a földre, meghajtotta magát, 9és így szólt: »Ha kegyelmet találtam színed előtt, Uram, kérlek, járj velünk! Bár keménynyakú ez a nép, bocsásd meg gonoszságainkat és bűneinket, és fogadj tulajdonoddá minket!«
10Az Úr azt felelte: »Megkötöm a szövetséget: mindenki láttára olyan jeleket fogok művelni, amilyeneket még nem láttak a földön semmiféle népnél, hogy lássa ez a nép, amely között vagy, az Úr rettenetes tetteit, amelyeket cselekedni fogok.
11Vigyázz azonban mindarra, amit ma parancsolok neked! Én magam fogom kiűzni előled az amoritákat, a kánaániakat, a hetitákat, a perizitákat, a hivvitákat és a jebuzitákat. 12Őrizkedj tehát attól, hogy valaha is barátságra lépj annak a földnek a lakosaival, mert az romlásodra lenne. 13Ehelyett rontsd le oltáraikat, törd össze emlékoszlopaikat, és vágd ki berkeiket.
14Ne imádj más istent, mert féltékenynek nevezik az Urat, féltékeny Isten ő! 15Ne köss szövetséget annak a földnek a lakóival, hogy amikor isteneikkel paráználkodnak, és bálványaiknak áldoznak, meg ne hívjanak téged, hogy egyél áldozataikból. 16Feleséget se végy lányaik közül fiaidnak, hogy amikor azok paráználkodnak, isteneikkel paráznává ne tegyék fiaidat.
17Öntött isteneket ne készíts magadnak!
18Tartsd meg a kovásztalanok ünnepét! Hét napon át egyél kovásztalant, amint megparancsoltam neked, abíb havának idején, mert a tavaszi idő hónapjában jöttél ki Egyiptomból.
19Minden hím, amely méhet nyit, az enyém legyen! Az állatok közül minden elsőszülött, akár marha, akár aprójószág, az enyém legyen. 20Szamarad elsőszülöttjét váltsd meg egy juhon. Ha nem adsz érte váltságot, meg kell ölni. Fiaid közül az elsőszülöttet meg kell váltanod. Ne jelenj meg üres kézzel színem előtt.
21Hat napon dolgozzál, a hetedik napon pihentesd a szántást és az aratást!
22Tartsd meg a hetek ünnepét, amikor búzád zsengéjét aratják, és azt az ünnepet, amikor az esztendő végén mindenedet betakarítják!
23Esztendőnként három ízben minden férfi jelenjék meg a mindenható Úrnak, Izrael Istenének színe előtt! 24Amikor ugyanis elűzöm majd a nemzeteket előled, bár kiterjesztem határodat, senki sem fog földedre lecsapni, amikor te felmégy, hogy megjelenj az Úr, a te Istened színe előtt, esztendőnként háromszor.
25Ne ontsd kovász mellett áldozatom vérét, és ne maradjon reggelre semmi sem a pászka ünnep áldozatából!
26Földed termésének zsengéjét vidd fel az Úrnak, Istenednek házába!
Ne főzz kecskegidát anyja tejében!«
27Az Úr végül azt mondta Mózesnek: »Írd fel magadnak ezeket az igéket, mert ezek alapján kötöttem szövetséget veled és Izraellel!«
28Ő tehát ott volt az Úrnál, negyven nap és negyven éjen át. Kenyeret nem evett, vizet nem ivott, és felírta a táblákra a szövetség tíz igéjét.
29Amikor aztán Mózes leszállt a Sínai hegyéről, kezében a bizonyság két táblájával, nem tudta, hogy ragyog az arca az Úrral való beszélgetés miatt. 30Áron és Izrael fiai azonban meglátták, hogy sugárzik Mózes arca, ezért féltek a közelébe menni. 31Ő azonban hívta őket. Erre Áron is, a gyülekezet fejedelmei is odamentek hozzá. Miután velük már beszélt, 32odamentek hozzá Izrael fiai is mindnyájan, és ő megparancsolta nekik mindazt, amit az Úrtól a Sínai hegyén hallott.
33Amikor aztán befejezte beszédét, fátyolt borított az arcára. 34Ezt mindig levette, ha bement az Úrhoz, hogy beszéljen Vele, addig, amíg ki nem jött. Akkor aztán elmondta Izrael fiainak mindazt, amit az Úr parancsolt neki. 35Amikor kijött, látták, hogy sugárzik Mózes arca, ő azonban ismét eltakarta arcát, amikor hozzájuk szólt.
35 1Aztán egybegyűjtötte Izrael fiainak egész közösségét, és azt mondta nekik: »Ez az, amit az Úr parancsolt, hogy meg kell tennetek. 2Hat napon át végezzétek munkátokat, a hetedik nap szent legyen nektek, szombat és nyugalom az Úr tiszteletére. Aki azon munkát végez, ölessék meg! 3Tüzet se gyújtsatok szombat napján egyetlen lakóhelyeteken sem!«
4Azt mondta továbbá Mózes Izrael fiai egész közösségének: »Ezt parancsolta az Úr: 5Különítsetek el magatok közt adományokat az Úr számára! Önként, jószántából hozza azokat mindenki az Úrnak: aranyat, ezüstöt, rezet, 6kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalat, ezenkívül lent, kecskeszőrt, 7vörösre festett kosbőrt, halbőrt, akácfát, 8olajat a mécsesek feltöltésére és a kenet elkészítéséhez, kellemes illatú füstölőszert, 9ónixköveket és drágaköveket a vállravaló és a tudakoló díszítésére.
10Aki bölcs köztetek, jöjjön és készítse el, amit az Úr parancsolt: 11a hajlékot, annak fedelét és sátorlapját, a karikákat, a deszkázatot, a reteszrudakat, a cövekeket és a talpakat, 12a ládát és rúdjait, a kegyelem táblát és az előtte lévő függönyt, 13az asztalt, annak rúdjait és eszközeit, a kitett kenyereket, 14a mécstartót a mécsesek számára, annak tartozékait és mécseseit, az olajat a mécsesek táplálására, 15az illatáldozat oltárt és rúdjait, a kenet olaját, a fűszerekből készült illatáldozatot, a hajlék ajtajára való leplet, 16az égőáldozati oltárt, annak rézből való rostélyát, rúdjait és tartozékait; a mosdómedencét és talapzatát, 17az udvar kárpitjait, oszlopait és talpazatát, az udvar ajtajára való függönyt, 18a hajlék és az udvar cövekeit, a hozzájuk tartozó köteleket, 19a ruhákat, amelyeket a szentély szolgálatában használnak, végül pedig Áronnak, a főpapnak és fiainak ruháit, hogy nekem papokként szolgáljanak.«
20Elment erre Izrael fiainak egész közössége Mózes színe elől, aztán 21készséges és ájtatos szívvel adományokat hoztak az Úrnak a bizonyság sátrának elkészítéséhez, és mindahhoz, ami a szolgálathoz és a szent ruhákhoz kellett. 22A férfiak és az asszonyok átadták a karpereceket, fülbevalókat, gyűrűket, karkötőket: mindenféle aranytárgy került az Úr ajándékai közé. 23Akinek volt kék, bíbor, kétszer festett karmazsin anyaga, lenvászna, kecskeszőre, vörösre festett kosbőre, halbőre, 24ezüstje, reze vagy akácfája a különféle célokra, elhozta az Úrnak.
25A hozzáértő asszonyok beszolgáltatták azt, amit megfontak: a kék, bíbor, karmazsin színű, len 26és kecskeszőrfonalat, jószántukból adva mindent. 27A fejedelmek átadták az ónixköveket és a drágaköveket a vállravalóhoz és a tudakolóhoz, 28valamint a fűszereket és az olajat a mécsesek feltöltéséhez, a kenet elkészítéséhez és a kellemes illatú füstölőszer elkészítéséhez. 29Minden férfi és asszony buzgó szívvel hozott ajándékot, hogy elkészüljön a munka, amelyet az Úr Mózes által parancsolt: Izrael fiai mindnyájan jószántukból ajándékoztak az Úrnak.
30Azt mondta erre Mózes Izrael fiainak: »Íme, az Úr név szerint meghívta Bezeleélt, Úrinak, a Júda törzséből való Húr fiának fiát. 31Eltöltötte őt Isten lelkével, bölcsességgel, értelemmel, tudással és minden ismerettel 32az aranyból, ezüstből és rézből való munkák kigondolására és elkészítésére, 33kövek metszésére, fa faragására. Mindazt, amit mesterséggel el lehet készíteni, 34a szívébe adta. Ugyanígy Oliábnak, a Dán törzséből való Ahiszámek fiának is. 35Betöltötte mindkettőjüket bölcsességgel, hogy tudjanak faragott, műszövő és hímzett munkákat készíteni kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és lenből, tudjanak mindenfélét szőni és mindenféle új dolgokat kigondolni.«
36 1Dolgozni kezdtek tehát Bezeleél, Oliáb és mindazok a bölcs férfiak, akiknek az Úr bölcsességet és értelmet adott, hogy mesterien meg tudják csinálni, ami a szentély szolgálatára szükséges, és amit az Úr parancsolt.
2Mózes ugyanis meghívta őket és mindazokat a hozzáértő férfiakat, akiknek az Úr bölcsességet adott, és akik önként ajánlkoztak a munka elvégzésére. 3Átadta nekik Izrael fiainak minden adományát. Ezek már javában szorgoskodtak a munkában, amikor a nép még minden reggel hozott önkéntes adományokat. 4Ez arra indította a mestereket, hogy menjenek el, 5és mondják meg Mózesnek: »Többet hord össze a nép, mint amennyi szükséges!« 6Erre Mózes megparancsolta, hogy hirdessék ki a hírnökök: »Se férfi, se asszony ne hozzon többé semmit a szentély készítéséhez!« Így aztán nem hoztak több ajándékot, 7mivel elég volt az, amit hoztak, sőt már sok is.
8Mindazok, akiknek a szíve bölcs volt, készítettek tehát a hajlék berendezéséhez tíz szőnyeget, sodrott lenből, kék, bíbor és kétszer festett karmazsin színű fonalból, tarka mintákkal, műszövő munkával. 9Huszonnyolc könyöknyi volt egynek-egynek a hossza, négy a szélessége; mindegyik szőnyegnek azonos volt a mérete. 10Aztán összekapcsolta az egyik öt szőnyeget, egyiket a másikhoz, és összekapcsolta a másik ötöt is. 11Ezután kék színű hurkokat erősítettek mindkét oldalra: az egyik szőnyeg szélére is, s ugyanúgy a másik szőnyeg szélére is, 12úgy hogy a hurkok egymással szembe kerüljenek, és egymásba lehessen kapcsolni őket. 13Öntött ötven aranykarikát is, hogy azok összekapcsolják a szőnyegek hurkait, és a hajlék egybefüggő legyen. 14Készített ezenkívül tizenegy kecskeszőr sátorlapot is a hajlék tetejének befedésére. 15Harminc könyök volt egy-egy sátorlap hossza, négy könyök a szélessége; egyenlő méretű volt valamennyi. 16Ötöt közülük egybefoglalt külön, és hat másikat is külön. 17Aztán készített ötven hurkot az egyik sátorlap szélére, és ötven hurkot a másik sátorlap szélére, hogy össze lehessen kapcsolni őket egymással, 18valamint ötven rézkapcsot, hogy össze lehessen kapcsolni a fedelet, és egy sátorlap legyen az egész.
19Takarót is készített a sátorra, vörösre festett kosbőrből, fölé pedig egy másik takarót, halbőrből. 20Elkészítette a deszkákat is a hajlékhoz akácfából, úgy, hogy fel lehessen állítani őket. 21Tíz könyök volt egy-egy deszka hossza, másfél könyök volt a szélessége. 22Két-két ereszték volt mindegyik deszkán, hogy össze lehessen fogni őket egymással. Így készítette el a hajlék valamennyi deszkáját. 23Húsz közülük a déli oldalon, a dél felől eső szárnyon volt, 24negyven ezüsttalppal. Két-két talpat tettek egy-egy deszka alá, egyet-egyet mind a két sarkára, oda, ahol az oldalt levő eresztékek sarkokban végződtek. 25A hajléknak arra az oldalára, amely északra néz, szintén húsz deszkát helyezett, 26negyven ezüsttalppal, két-két talpat egy-egy deszkához. 27Nyugat felé pedig, vagyis a hajléknak arra az oldalára, amely a tenger felé néz, hat deszkát helyezett, 28két másikat pedig a hajlék mindegyik hátsó sarkára. 29Az utóbbiak lentről a tetejükig egybe voltak fogva, és egy foglalat tartotta össze őket. Így tettek mindkét oldal szegletén, 30úgyhogy hátul összesen nyolc deszka volt, tizenhat ezüsttalppal, két-két talp volt ugyanis egy-egy deszka alatt. 31Készített ezenkívül reteszrudakat is akácfából: ötöt a hajlék egyik oldalán levő deszkák összefogására, 32másik ötöt a másik oldal deszkáinak összefogására. Ezeken kívül másik öt reteszrudat a hajlék nyugati, a tenger felé eső oldalára. 33Elkészítette azt a másik reteszrudat is, amelynek a deszkák közepén, az egyik végtől a másik végig kellett érnie. 34Magukat a deszkákat bevonta arannyal, és ezüsttalpakat öntött hozzájuk. Elkészítette az aranykarikáikat is, amelyekbe a reteszrudakat kellett dugni, és ezeket is bevonta aranylemezekkel.
35Elkészítette a függönyt is, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, műszövő munkával, tarka mintával, 36és a négy oszlopot akácfából. Az utóbbiakat oszlopfőikkel együtt bevonta arannyal, és ezüsttalpakat öntött hozzájuk.
37Készített egy függönyt is a sátor bejáratára kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, hímző munkával, 38valamint öt oszlopot, és ezekhez oszlopfőket. Az utóbbiakat bevonta arannyal, talpukat pedig rézből öntötte.
37 1Elkészítette Bezeleél a ládát is akácfából. Két és fél könyök volt a hossza, másfél könyök a szélessége, és ugyancsak másfél könyök a magassága. Aztán kívül-belül bevonta színarannyal, 2és körben egy aranyszegélyt helyezett rá. 3Azután öntött még négy aranykarikát, ennek a négy sarkára: két karikát az egyik oldalára, és kettőt a másikra. 4Aztán rudakat készített akácfából, bevonta őket arannyal, 5és bedugta a láda oldalain levő karikákba, hogy hordozni lehessen a ládát.
6Elkészítette az engesztelőhelyet is, azaz a tudakolóhelyet színaranyból – két és fél könyök volt a hossza, másfél könyök a szélessége –, 7és két kerubot vert aranyból. Az utóbbiakat rátette az engesztelőhely két végére: 8az egyik kerubot az egyik oldalon a végére, a másik kerubot a másik oldalon a végére, tehát egy-egy kerubot az engesztelőhely mindkét végére. 9Kiterjesztették szárnyukat, és befödték az engesztelőhelyet, egymás felé és az engesztelőhely felé néztek.
10Elkészítette az asztalt is, akácfából; két könyök volt a hossza, egy könyök a szélessége, és másfél könyök a magassága. 11Aztán bevonta színarannyal, és körben aranyszegélyt helyezett rá, 12a szegély fölé pedig egy négy ujj magas átszegett párkányzatot, afölé pedig egy másik aranyszegélyt. 13Öntött továbbá négy aranykarikát, ráillesztette az asztal négy sarkára, minden lábhoz egyet, 14a szegély mellé. Aztán keresztüldugta rajtuk a rudakat, hogy hordozni lehessen az asztalt. 15Elkészítette a rudakat is akácfából, aztán bevonta őket arannyal – 16valamint a különféle célokra szolgáló asztali edényeket: a tálakat, a csészéket, a serlegeket és a tömjénezőket színaranyból, az italáldozatok bemutatásához.
17Elkészítette a mécstartót is, színaranyból verve. A szárából ágak, kelyhek, kis gömbök és liliomok ágaztak ki, 18összesen hat a két oldalból: három ág az egyik oldalból, és három a másikból. 19Három dióformájú kehely volt az egyik ágon, mindegyik egy-egy kis gömbbel és liliommal; három dióalakú kehely volt a másik ágon, mindegyik egy-egy kis gömbbel és liliommal. Egyformára készült mind a hat ág, amely a mécstartó szárából kiágazott. 20Magán a száron négy dióformájú kehely volt, mindegyik egy-egy kis gömbbel és liliommal: 21egy-egy kis gömb volt két-két ág tövén, mind a három helyen, mind a hat ág alatt, amely a szárból leágazott. 22A kis gömbök is, az ágak is magából a szárból jöttek elő, és az egész színaranyból volt verve. 23Elkészítette a hét mécsest is színaranyból, hamuszedőikkel és azokkal az edényekkel együtt, amelyekben a leszedett hamvat eloltják. 24Egy talentum aranyat nyomott a mécstartó, minden tartozékával együtt.
25Elkészítette az illatáldozat oltárát is akácfából; egy könyök volt mind a négy oldala, kettő a magassága, a sarkaiból álltak ki a szarvak. 26Aztán bevonta színarannyal, rostélyával, falaival, szarvaival együtt, 27és körben aranyszegélyt, a szegély alá pedig mindegyik oldalára két-két aranykarikát, hogy rudakat lehessen beléjük dugni, és hordozni lehessen az oltárt. 28Elkészítette a rudakat is akácfából, és bevonta őket aranylemezekkel.
29Elkészítette az olajat is, a szentelés kenetét, valamint a füstölőszert színtiszta fűszerekből, a kenetkészítők mestersége szerint.
38 1Elkészítette az egészen elégő áldozat oltárát is akácfából – öt könyök volt mind a négy oldala, három a magassága, 2a szarvai a sarkaiból álltak ki –, azután bevonta rézlemezekkel. 3Elkészítette rézből a különféle tartozékokat is: az üstöket, a lapátokat, a villákat, a horgokat és a parázstartókat. 4Elkészítette hálószerű rézrostélyát is, ez alá az oltár közepére a párkányzatot. 5Öntött még négy karikát a rostély minden sarkára, hogy rudakat lehessen beléjük dugni, és hordozni lehessen az oltárt. 6A rudakat is elkészítette akácfából, aztán bevonta rézlemezekkel, 7és bedugta az oltár oldalain kiálló karikákba. Maga az oltár nem volt tömör, hanem üreges, deszkákból való és belül üres.
8Elkészítette a rézmedencét is talapzatával együtt, az asszonyok tükreiből, akik a sátor ajtajánál várakoztak.
9Elkészítette az udvart is. Déli oldalán száz könyök széles kárpit volt sodrott lenből, 10valamint húsz rézoszlop és talpazat. Az oszlopfők és az egész mű metszései ezüstből voltak. 11Északi oldalán a kárpitok, az oszlopok, a talpak és az oszlopfők ugyanilyen méretűek és alakúak voltak, ugyanabból a fémből. 12Nyugatra néző oldalán ötven könyök széles kárpit, tíz rézoszlop és talpazat volt, az oszlopfők és az egész mű metszései ezüstből voltak. 13Kelet felé is ötven könyök széles kárpitot készített. 14Ezek közül tizenöt könyöknyi, három oszloppal és talppal az egyik oldalt foglalta el. 15A másik oldalon – a két oldal közé helyezte ugyanis az udvar bejáratát – szintén tizenöt könyök kárpit, három oszlop és ugyanennyi talp volt. 16Az udvar valamennyi kárpitja sodrott lenvászon volt. 17Az oszlopok talpa rézből, fejük pedig összes metszésükkel együtt ezüstből volt. Az udvar oszlopait is bevonta ezüsttel. 18Bejáratára hímző munkával, kék, bíbor, karmazsin színű fonalból és sodrott lenből készítette el a függönyt. Ennek hossza húsz könyök, a magassága öt könyök volt, az udvar valamennyi kárpitjának méretével megegyezően. 19A bejáratnak négy oszlopa volt, réztalppal, ezüstfővel és metszésekkel. 20Elkészítette körben a hajléknak és az udvarnak a cövekeit is rézből.
21A következők voltak a bizonyság hajlékához felhasznált dolgok: Mózes parancsára, a leviták szolgálata által Itamár, Áron papnak a fia számlálta össze őket. 22Bezeleél, Úrinak, a Júda törzséből való Húr fiának a fia készítette el mindazt, amit az Úr Mózes által parancsolt. 23A társa Oliáb, a Dán törzséből való Ahiszámek fia volt, aki maga is kiváló mester volt a fafaragásban, a kék, bíbor, karmazsin színű fonallal és lenből való műszövésben és hímzésben.
24Az arany, amelyet a szentély elkészítéséhez felhasználtak, és amelyet ajándékul felajánlottak, összesen huszonkilenc talentum és hétszázharminc sékel volt a szentély súlyegysége szerint. 25Ezt azok ajánlották fel, akiket számbavettek, azaz a húszévesnél idősebb hatszázháromezer-ötszázötven fegyverfogató férfi. 26Volt továbbá száz talentum ezüst: ebből öntötték a szentélynek és a függönnyel fedett bejáratnak a talpait. 27Száz talp készült a száz talentumból, egy-egy talentumot számítottak minden talpra. 28Ezerhétszázhetvenöt sékelből pedig oszlopfőket készített, és az oszlopokat bevonta ezüsttel. 29Rézből hetvenkétezer talentumot és négyszáz sékelt ajánlottak fel. 30Ebből öntötték a talpakat a bizonyság sátrának bejáratához, a rézoltárt és rostélyát, és mindazokat a kellékeket, amelyek annak szolgálatához tartoznak, 31udvar talpazatát körben és a bejáratánál, valamint a hajlék és az udvar cövekeit körös-körül.
39 1A kék, bíbor és karmazsin színű fonalból és a lenből pedig ruhákat készített, és Áron azokba öltözött, amikor a szentélyben szolgált – úgy, ahogy az Úr megparancsolta Mózesnek.
2Elkészítette tehát az efódot is aranyból, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, 3műszövő munkával; az aranyat vékony lemezekre vágta, és fonalakra nyújtotta, hogy bele lehessen szőni az előbb említett színű fonalak közé. 4Elkészítette a két csatlakozó vállpántot is a két felső végére, 5valamint az övet ugyanazokból a színekből, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek. 6Elkészítette a két ónixkövet is aranyba foglalva, és rájuk véste pecsétmetsző munkával Izrael fiainak nevét. 7Aztán rátette őket a vállravaló vállpántjaira, hogy emlékeztessenek Izrael fiaira, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
8Elkészítette a tudakolót is műszövő munkával, a vállravaló szövése szerint, aranyból, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból és sodrott lenből. 9Ez négyzet alakú volt, kétrétű, egy-egy arasz méretű. 10Aztán tett rá négy sor drágakövet: az első sorban karneol, topáz és smaragd volt, 11a másodikban karbunkulus, zafír és jáspis, 12a harmadikban jácint, achát és ametiszt, 13a negyedikben krizolit, ónix meg berill, aranyba foglalva fajtánként. 14Erre a tizenkét kőre Izrael tizenkét törzsének neve volt vésve, egy-egy név mindegyikre. 15Készítettek a tudakolóra sodrott láncocskákat is színaranyból, 16valamint két kis horgot és ugyanannyi aranykarikát. A karikákat aztán ráillesztették a tudakoló két sarkára, 17hogy róluk függjön a két aranylánc, ezeket pedig hozzáfűzték a vállravaló pántjain kiálló kis horgokhoz. 18Ezek a dolgok elöl is, hátul is úgy egymáshoz illettek, hogy az efód és a tudakoló egymáshoz simultak, 19mert az övnél össze voltak szorítva, és a kék zsinórral odakapcsolt karikák révén jó erősen összefogva, hogy lazán ne álljanak, és egymástól el ne váljanak.
20Készítettek még két aranykarikát, ezeket ráillesztették az efód két vállrészére, elöl kissé lejjebb, közel az összefűzéshez az efód öve felett. 21Kék bíborzsinórral csatolták a tudakolót karikáinál fogva az efód karikáihoz, úgyhogy az efód öve felett volt, és nem csúszott el a tudakoló az efódtól – amint az Úr megparancsolta Mózesnek.
22Elkészítették az efód köntösét is, kék fonalból az egészet, 23rajta fenn, középen a nyílást a fej számára, és a nyílást körülvevő szövött szegélyt, 24alul pedig, a lábnál, a gránátalmákat, kék, bíbor, karmazsin színű fonalból és sodrott lenből, 25valamint a csengőket színaranyból. Az utóbbiakat a köntös alsó szegélyére helyezték a gránátalmák közé körben, 26mindig egy aranycsengőt, aztán egy gránátalmát, hogy ezekkel ékesítve járjon a főpap, ha szolgálatot teljesít – úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
27Elkészítették a lenvászon köntösöket is Áronnak és fiainak szövőmunkával, 28és a süvegeket ékességükkel együtt lenből, 29valamint a gyolcsnadrágokat lenből, az övet pedig sodrott lenből, kék, bíbor, kétszer festett karmazsin színű fonalból, hímző munkával, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
30Elkészítették a szent méltóság lemezét is színaranyból, és ráírták pecsétmetsző munkával: »Az Úr Szentje«, 31és kék zsinórral hozzáfogták a süveghez, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek.
32Elkészült tehát a hajléknak és a bizonyság sátrának egész műve, és Izrael fiai megtettek mindent, amit az Úr megparancsolt Mózesnek.
33Erre elvitték Mózeshez a hajlékot, a fedelét és minden tartozékát, karikáit, deszkáit, reteszrúdjait, oszlopait, talpait, 34a vörösre festett kosbőrből készült takarót, a másik, halbőrből való takarót, 35a függönyt, a ládát, annak rúdjait, az engesztelőhelyet, 36az asztalt, annak tartozékaival és a kitett kenyerekkel együtt, 37a mécstartót, a mécseseket tartozékaival és az olajjal együtt, 38az aranyoltárt, a kenetet, a fűszerekből való füstölőszert, a sátor bejáratára való függönyt, 39a rézoltárt, annak rostélyát, rúdjait és minden eszközét, a mosdómedencét talapzatával együtt, az udvar kárpitjait és oszlopait talpukkal együtt, 40az udvar bejáratára való függönyt, az udvar köteleit és cövekeit. Semmi sem hiányzott azokból az eszközökből, amelyeket a hajlék szolgálatára a szövetség sátra számára a parancs szerint készíteni kellett. 41A ruhákat, amelyeket a szentélyben a papok, azaz Áron és fiai viselnek, szintén 42elhozták Izrael fiai, úgy, ahogy az Úr parancsolta.
43Amikor Mózes látta, hogy elkészült minden, megáldotta őket.
40 1Ekkor így szólt az Úr Mózeshez: 2»Az első hónapban, a hó első napján, állítsd fel a bizonyság hajlékát! 3Helyezd el benne a ládát, és bocsásd le előtte a függönyt. 4Azután vidd be az asztalt, és tedd rá azt, amit annak rendje és módja szerint megparancsoltam. Állítsd fel a mécstartót mécseseivel együtt. 5Helyezd az aranyoltárt, amelyen a füstölőszert égetik, a bizonyság ládája elé, és akaszd fel a függönyt a hajlék bejáratára. 6Ez elé aztán tedd az egészen elégő áldozat oltárát, 7az oltár és a sátor közé pedig a mosdómedencét, és ez utóbbit töltsd meg vízzel. 8Végül vond be a kárpitokkal az udvart körben és a bejáratnál. 9Aztán vedd a kenet olaját, és kend fel a hajlékot felszerelésével együtt, hogy szentté legyen. 10Kend fel az egészen elégő áldozat oltárát és minden eszközét, 11a mosdómedencét és talapzatát. Mindezt a kenet olajával szenteld fel, hogy szentek legyenek. 12Aztán állítsd Áront és fiait a bizonyság sátrának ajtajához, mosd meg őket vízzel, 13aztán öltöztesd fel Áront a szent ruhákba, és kend fel őt és szenteld fel, hogy papként szolgáljon nekem. 14A fiait is állítsd oda és öltöztesd fel a köntösökbe, 15és szenteld fel őket, amint felszentelted apjukat, hogy papként szolgáljanak nekem, és felkenésük örökös papság legyen számukra nemzedékről nemzedékre.« 16Meg is tette Mózes mindazt, amit az Úr parancsolt.
17A második esztendő első hónapjában, a hónap első napján felállították tehát a hajlékot. 18Mózes felállította a hajlékot, elhelyezte a deszkákat, a talpakat és a reteszrudakat, felállította az oszlopokat, 19ráterítette a hajlékra a fedelet, arra meg rátette a takarót, úgy, ahogy az Úr parancsolta. 20Betette továbbá a bizonyságot a ládába, arra pedig rátette alul a rudakat, felül az engesztelőhelyet. 21Aztán bevitte a ládát a hajlékba, és felakasztotta elé a függönyt, hogy teljesítse az Úr parancsát. 22Aztán betette az asztalt a bizonyság sátrába, az északi oldalra, a függönyön kívülre, 23és elrendezte rajta a kitett kenyereket, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek. 24Betette a mécstartót is a bizonyság sátrába, szembe az asztallal, a déli oldalra, 25és sorban rárakta a mécseseket az Úr parancsa szerint. 26Betette az aranyoltárt is a bizonyság sátrába, a függöny elé, 27és fűszerekből való füstölőszert gyújtott rajta, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek. 28Aztán felakasztotta a függönyt a bizonyság hajlékának bejáratára. 29Elhelyezte az egészen elégő áldozat oltárát a bizonyság bejárata előtt, és egészen elégő és ételáldozatokat mutatott be rajta, úgy, ahogy az Úr parancsolta. 30Elhelyezte a mosdómedencét is a bizonyság sátra és az oltár közé, megtöltötte vízzel, 31és Mózes, valamint Áron és fiai megmosták kezüket és lábukat, 32ha a szövetség sátrába mentek, vagy ha az oltárhoz járultak, úgy, ahogy az Úr parancsolta Mózesnek. 33Felállította az udvart is, a hajlék és az oltár köré, és feltette bejáratára a függönyt. Így aztán minden elkészült.
34Ekkor a felhő eltakarta a bizonyság sátrát, és betöltötte az Úr dicsősége. 35Mózes nem is tudott bemenni a szövetség sátrába, amíg a felhő mindent eltakart, és az Úr dicsősége tündöklött, mert mindent beborított a felhő. 36Ha felemelkedett a felhő a hajlékról, elindultak Izrael fiai, nemzetségenként; 37ha állt felette, azon a helyen maradtak. 38Nappal ugyanis az Úr felhője lebegett a hajlék felett, éjszaka pedig tűz, Izrael egész népének láttára, egész vándorlásuk alatt.
Jegyzetek
25,1 A szent sátor leírása a jeruzsálemi templom mintájára történik (és így legitimizálja a templomot).
25,7 Az efód a papi öltözék része (Kiv 28,6-13; Bír 8,24-27).
25,10 A láda Isten trónja, a szentély középpontja.
25,31 A hétágú gyertyatartó egy ókori ábrázolása fennmaradt Títusz római diadalívén.
26,1 A szent sátor felépítése is pontosan megegyezik a temploméval: előtér, szentély, Szentek szentje. Egy könyök kb. 50 cm.
27,1 A fából készült hordozható oltár mintája is a jeruzsálemi templom kőoltára.
27,9 Az előtér méretei 50x25 m.
27,20 Egy mécsesnek (nem a hétágú gyertyatartón) éjjel is égnie kell.
28,1 A papi öltözet díszítésének és anyagainak leírása. Nehéz belőle kikövetkeztetni, hogy milyen lehetett maga az öltözet.
28,4 Az efód (jelen fordításunkban gyakran »vállravaló«) a papi ruha egyik része (sem a rendeltetését, sem nevének jelentését nem ismerjük pontosan), vö. 25,7. A bisszus a lenvászon egy fajtája.
28,9 A főpap az egész nép nevében lép Isten elé, ezért viseli ruháján a tizenkét törzs nevét.
28,15 Ezeknek a kis sorsoló köveknek vagy botocskáknak a segítségével tudakolta meg esetenként a főpap Isten szándékát (vö. Csel 1,26).
28,30 Urim és Tumim: a sorshúzás eszközei. A szavak jelentése bizonytalan (Jeromos szerint: tanítás és igazság).
29,1 Vö. Lev 8,1-36. A papok »szentek«, vagyis Istennek lefoglalt személyek, ezért szentelik fel őket.
29,4 A főpap a fölkenésben is részesül, amelyet eredetileg csak a királyok kaptak meg.
29,10 A kéznek állatra való rátétele azt jelzi, hogy bűneikért az állat lesz az engesztelő áldozat.
29,19 A második kos feláldozása pecsételi meg a szentelést, amely rituális lakomával zárul.
30,1 Illatáldozatként a tömjénbokor illatos gyantáját égették.
30,11 A fogság után gyakorlattá vált kultusz-adó megalapozása. Szegény és gazdag ugyanannyit fizet. 1 sékel = 11,5 g ezüst; 1 gera 0,6 g.
31,1 A templom művészei Istentől kijelölt és tehetséggel megáldott emberek.
31,18 Vö. Kiv 24,12-15.
32,1 A nép látható bálványképet akar a helyett az Isten helyett, aki a neve által elrejtette saját lényegét. A borjú az erő és a termékenység szimbóluma. Baál istennek is állítottak aranyborjakat, és a Dánban és Bételben lévő izraelita szntélyekben is tiszteltek ilyeneket (1Kir 12,26-33). A pusztai történet tipikus, előre jelzi a nép későbbi elfordulásait az igaz Istentől. Nem az ember alakul Isten képére, hanem ő alakítja Istent a maga képére.
32,20 A népnek meg kell innia a magacsinálta bálványt, amelyet elsősorban a szívében hord.
32,32 Izraelben listákat vezettek arról, hogy ki tartozik a néphez, és feltételezték, hogy Istennek is vannak hasonló listái.
33,1 A saját rosszrahajlásának megtapasztalása után gyökeresen megváltozott a nép és Isten kapcsolata.
33,18 Isten lényegéről (dicsőségéről) az embernek csak áttételes tapasztalása lehet.
34,11 Ez az úgynevezett kultikus Tízparancsolat. A rendelkezések feltételezik a letelepedett életformát és a rendszeressé vált istentiszteletet.
34,29 A héber »ragyogni« szó »szarv«-at is jelent. Innen ered a téves értelmezés, hogy Mózesnek szarvai voltak (lásd pl. Michelangelo Mózes-szobra).
35,1 Ezek a fejezetek sok esetben egyszerű ismétlései a Kiv 25-31-nek, az ott leírt utasítások pontos végrehajtását mondják el.
35,1 A szombati tűzgyújtás tilalmát a zsidóság mindmáig megtartja.
36,8 Vö. Kiv 26,1-37.
37,1 Vö. Kiv 25,10-40; 30,1-5.22-38.
38,1 Vö. Kiv 27,1-19; 30,18-21. 1 talentum kb. 41 kg, 1 sékel kb. 11,5 g.
38,25 Vö. Szám 1,46.
39,1 Vö. Kiv 28,1-43.
39,2 Az efód (jelen fordításunkban gyakran »vállravaló«) a papi ruha egyik része (sem a rendeltetését, sem nevének jelentését nem ismerjük pontosan).
39,32 Az elkészült tárgyakat Mózes felülvizsgálja, aztán megáldja.
40,17 Izrael ettől a dátumtól számítja a rendszeres istentisztelet kezdetét.
40,34 Bár a szent sátrat emberek készítették, az Istennel való találkozás ebben a sátorban mindig az Ő kegyelmétől függ.