¹⁶Amikor aztán eljött a harmadik nap, és felvirradt a reggel, íme, mennydörögni és villámlani kezdett. Egészen sűrű felhő borult a hegyre, és egyre erősödő harsonazengés zúgott, úgyhogy megrémült a nép, amely a táborban volt. ¹⁷Erre Mózes kivezette őket a táborhelyről Isten elé, s ők odaálltak a hegy tövébe. ¹⁸Füstölgött az egész Sínai hegy – mert az Úr tűzben szállt le rá –, úgy szállt belőle a füst felfelé, mint az olvasztókemencéből, igazán félelmetes volt az egész hegy. ¹⁹A harsonazengés pedig csak növekedett és egyre erősebben szólt: Mózes beszélt és Isten válaszolt neki.

KNB SZIT STL BD RUF KG

²Bizony, a szent városról kapták nevüket,
és Izrael Istenére támaszkodnak:
Seregek Ura az ő neve.

¹⁶Jöjjetek közel hozzám, halljátok ezt!
Nem szóltam a rejtekben kezdettől fogva,
attól az időtől, hogy ez történik, én ott vagyok.
Most pedig az Úristen küldött el engem, és az ő lelke.

28

¹Jaj a büszke koszorúnak,
melyet Efraim részegei viselnek,
és pompás ékessége hervadó virágának;
akik a termékeny völgy övezte csúcson
bortól tántorognak!

²Íme, az Úr erőse, hatalmasa,
mint jeges zápor, pusztító vihar,
mint hatalmas, ömlő vizek áradata,
a földre dönt erős kézzel.

³Lábbal tiporják majd
Efraim részegeinek büszke koszorúját;

⁴és úgy jár pompás ékességének
hervadó virága
a termékeny völgy övezte csúcson,
mint a korai füge a nyári érés előtt:
ha meglátja valaki,
még tenyerén van, s máris lenyeli.

⁵Azon a napon a Seregek Ura
ékes koszorúja és pompás koronája lesz
népe maradékának;

⁶igazság lelke azoknak,
akik igazságot szolgáltatnak,
és erő azoknak,
akik a harcot a kapunál visszaszorítják.

⁷De ezek is a bortól tántorognak,
és az italtól támolyognak;
pap és próféta tántorog az italtól,
megzavarodnak a bortól,
támolyognak az italtól,
tántorognak látomás közben,
dülöngélnek ítélethozatal közben.

⁸Mert minden asztal úgy tele van hányadékkal és szennyel,
hogy semmi hely sem marad.

⁹Kit akar ez tudásra tanítani?
Kivel akarja megértetni a kijelentést?
Tejtől elválasztott csecsemőkkel,
akiket épp most vettek le anyjuk kebléről.

¹⁰Csak parancs parancsra, parancs parancsra,
szabály szabályra, szabály szabályra,
egy kicsi itt, egy kicsi ott.

¹¹Dadogó ajkkal és idegen nyelven
beszélt ehhez a néphez az,

¹²aki ezt mondta nekik: »Ez a nyugalom,
csak hagyjátok a fáradtat nyugodni!
Ez a megnyugvás!«
De nem akarták meghallani.

¹³Ezért ez számukra az Úr szava:
»Parancs parancsra, parancs parancsra,
szabály szabályra, szabály szabályra,
egy kicsi itt, egy kicsi ott«,
hogy jártukban hanyatt essenek,
és összetörjék magukat,
hálóba akadjanak és fogságba kerüljenek.

¹⁴Ezért halljátok az Úr szavát,
ti elbizakodottak,
akik uralkodtok ezen a népen,
mely Jeruzsálemben van!

KNB SZIT STL BD RUF KG