¹⁴Mikor már az ünnep közepe volt, Jézus fölment a templomba és tanított. ¹⁵A zsidók csodálkoztak, s ezt mondták: »Honnan ismeri ez az Írásokat, holott nem tanulta?« ¹⁶Jézus azt felelte nekik: »Az én tanításom nem az enyém, hanem azé, aki engem küldött. ¹⁷Ha valaki kész az ő akaratát megtenni, felismeri a tanításról, hogy az az Istentől való-e, vagy én magamtól szólok-e. ¹⁸Aki önmagától beszél, az a maga dicsőségét keresi, aki pedig küldőjének dicsőségét keresi, az igazmondó, és nincs benne hamisság. ³⁰Ekkor szerették volna elfogni, de senki sem emelte rá kezét, mert még nem jött el az ő órája. ³¹A népből azonban sokan hittek benne és azt mondták: »A Krisztus, amikor eljön, vajon több csodajelet fog-e tenni, mint amit ő tett?«
³²Meghallották a farizeusok, hogy a nép ilyeneket suttog felőle, ezért a főpapok és a farizeusok szolgákat küldtek, hogy elfogják őt. ³³Akkor Jézus így szólt: »Még egy kevés ideig veletek vagyok, aztán elmegyek ahhoz, aki küldött engem. ³⁴Keresni fogtok engem, de nem találtok, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek.« ³⁵A zsidók ezért azt mondták egymás közt: »Hová akar ez menni, hogy nem találjuk őt? Csak nem akar a görögök közé a szórványba menni és a görögöket tanítani? ³⁶Miféle beszéd ez, amelyet mondott: ‘Keresni fogtok engem, de nem találtok, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek’?«

KNB SZIT STL BD RUF KG