6Volt egy ember, akit Isten küldött, János volt a neve.
7Tanúskodni jött, hogy tanúskodjék a világosságról, s mindenki higgyen általa.
8Nem ő volt a világosság, csak tanúságot kellett tennie a világosságról.
9Az igazi világosság, aki minden embert megvilágosít, a világba jött.
10A világban volt, a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt.
11A tulajdonába jött, övéi azonban nem fogadták be.
12Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek az ő nevében,
13akik nem a vérből, sem a test ösztönéből, sem a férfi akaratából, hanem Istenből születtek.
14Az Ige testté lett, és köztünk lakott, és mi láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttének dicsőségét, aki telve volt kegyelemmel és igazsággal.
15János tanúságot tesz róla, és hirdeti: »Ő az, akiről ezt mondtam: Aki utánam jön, megelőz engem, mert előbb volt, mint én.«
16Mi mindnyájan az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva.
17Mert a törvényt Mózes által kaptuk, a kegyelem és az igazság pedig Jézus Krisztus által valósult meg.
18Istent soha senki nem látta: az egyszülött Isten, aki az Atya kebelén van, ő nyilatkoztatta ki.
19Ez János tanúsága, amikor a zsidók papokat és levitákat küldtek Jeruzsálemből hozzá, hogy megkérdezzék őt: »Ki vagy te?«
20Ő megvallotta, és nem tagadta, és megvallotta: »Nem én vagyok a Krisztus.«
21Erre megkérdezték tőle: »Mi vagy tehát? Illés vagy?« Ő azt válaszolta: »Nem vagyok.« »A próféta vagy?« Azt felelte: »Nem.«
22Akkor azt mondták neki: »Akkor ki vagy? Választ kell vinnünk azoknak, akik küldtek minket! Mit mondasz magadról?«
23Ő azt felelte:
»A pusztában kiáltó szavavagyok:
‘Tegyétek egyenessé az Úr útját’
amint Izajás próféta mondta.«
Jegyzetek
1,14 Test: nem az Ige (Isten) változott testté, hanem ő, miközben megtartotta eredeti mivoltát, felvette a szolgaság alakját. Amint az emberi gondolat sem veszíti el szellemi voltát, ha szóban megfogalmazzák, úgy az Ige is, amikor megtestesült, megtartotta isteni természetét.
1,19 A zsidók: János nem a zsidó népet, hanem a zsidóság korabeli vezetőit érti alatta.
1,20 Keresztelő János alázattal beszél saját küldetéséről: nem ő a várt Messiás, ő nem is Illés, sem »a Próféta«, akiről Mózes beszélt (MTörv 18,15). Ő csak az előfutár hangja, amely előkészíti annak az útját, akit várnak az emberek.