4Mondd tehát nekik: Így szól az Úr:
Vajon akik elesnek, nem kelnek föl?
Vagy aki eltér, nem tér vissza?
5Miért pártolt el ez a nép, Jeruzsálem,
örökös elpártolással?
Ragaszkodnak a csalárdsághoz,
vonakodnak visszatérni.
6Figyeltem és hallottam:
nem helyesen beszélnek,
nincs senki, aki bánná gonoszságát,
s azt mondaná: ‘Mit tettem?’
Mindenki eltért, a maga útján futva,
mint a ló, mely száguld a harcba.
7A gólya is az égen
ismeri a maga idejét,
a gerlice, a fecske és a daru
ügyelnek jövetelük idejére,
de népem nem ismeri
az Úr ítéletét.
8Hogyan mondhatjátok: ‘Bölcsek vagyunk,
és az Úr törvénye velünk van?’
Bizony, íme, hamissá tette
az írástudók hamis íróvesszeje.
9Szégyent vallottak a bölcsek,
megzavarodtak és tőrbe estek;
íme, az Úr igéjét megvetették,
mit ér hát bölcsességük?