51

¹Így szól az Úr:
»Íme, én pusztító szelet támasztok
Babilon ellen és Léb-Kamai lakói ellen.

²Idegeneket küldök Babilonba,
akik szélnek szórják,
és kifosztják országát.
Bizony, ellene fordulnak mindenfelől
a veszedelem napján.

³Ne is feszítse íját az íjász,
és ne büszkélkedjék páncéljával!
Ne kíméljétek ifjait,
irtsátok ki egész seregét!«

⁴Hulljanak az átszúrtak a káldeaiak földjén,
és a ledöföttek az utcáin!

⁵Mert nem hagyta özvegyen Izraelt és Júdát
az ő Istenük, a Seregek Ura;
azok országa pedig tele van vétekkel
Izrael Szentje előtt.

⁶Meneküljetek Babilonból,
mentse mindenki az életét,
ne vesszetek el bűne miatt!
Mert az Úr bosszújának ideje ez,
érdeme szerint fizet meg neki.

⁷Aranyserleg volt Babilon az Úr kezében,
mely megrészegítette az egész földet;
borából ittak a nemzetek,
azért vesztették eszüket.

⁸Hirtelen esett el Babilon, és összetört;
jajgassatok miatta!
Hozzatok balzsamot fájdalmára,
hátha meggyógyul!

⁹»Gyógyítottuk Babilont, de nem gyógyult meg.
Hagyjátok, és menjünk, mindenki a maga földjére!
Mert az égig ért ítélete,
és fölemelkedett a fellegekig.

¹⁰Napfényre hozta az Úr igazságunkat;
jöjjetek, és beszéljük el Sionban
az Úrnak, a mi Istenünknek művét!«

¹¹Hegyezzétek a nyilakat,
töltsétek meg a tegzeket!
Felindította az Úr Média királyainak lelkét,
mert Babilonnal az a terve, hogy elpusztítja.
Mert az Úr bosszúja ez,
bosszú a templomáért.

¹²Babilon falai ellen emeljetek zászlót,
erősítsétek meg az őrséget,
állítsatok őröket,
készítsétek a leshelyeket!
Mert eltervezte az Úr, és meg is teszi,
amit kimondott Babilon lakóiról.

¹³Te, aki nagy vizek mellett lakol,
aki gazdag vagy kincsekben,
eljött számodra a vég,
vége nyerészkedésednek!

¹⁴Megesküdött a Seregek Ura önmagára:
»Ha meg is töltöttelek annyi emberrel, mint a sáska,
felhangzik majd fölötted a diadalének.«

¹⁵Aki alkotta a földet erejével,
megszilárdította a földkerekséget bölcsességével,
és értelmével kifeszítette az egeket,

¹⁶annak hangjára víztömeg lesz az égben,
és ködfelhőket hoz fel a föld széléről;
villámokat alkot az esőhöz,
és előhozza a szelet tárházaiból.

¹⁷Ostoba lett minden ember tudás híján,
szégyent vallott minden ötvös a szobrával;
mert hamisság az öntvénye,
és nincs bennük lélek.

¹⁸Hiábavalóságok azok, és nevetséges művek,
meglátogatásuk idején elvesznek.

¹⁹Nem olyan, mint ezek, Jákob osztályrésze,
mert ő az, aki a mindenséget formálta,
és Izrael az ő tulajdon törzse;
Seregek Ura az ő neve.

²⁰»Kalapácsom voltál, harci fegyverem;
összezúztam veled nemzeteket,
és elpusztítottam veled királyságokat.

²¹Összezúztam veled lovat és lovasát,
összezúztam veled kocsit és kocsisát.

²²Összezúztam veled férfit és asszonyt,
összezúztam veled öreget és fiatalt,
összezúztam veled ifjat és szűzet.

²³Összezúztam veled pásztort és nyáját,
összezúztam veled földművest és fogatát,
összezúztam veled helytartókat és kormányzókat.

²⁴De megfizetek Babilonnak és Káldea valamennyi lakójának minden gonoszságukért, melyet Sionban műveltek szemetek láttára – mondja az Úr. –

²⁵Íme, én ellened vagyok, pusztítás hegye – mondja az Úr –,
aki pusztítod az egész földet;
kinyújtom rád kezemet,
legördítelek a kősziklákról,
és kiégett heggyé teszlek.

²⁶Nem vesznek belőled szegletkövet, sem alapkövet,
mert örök pusztasággá leszel«
– mondja az Úr.

²⁷Emeljetek zászlót a földön,
fújjátok meg a harsonát a nemzetek között!
Szenteljetek ellene nemzeteket,
hívjátok össze ellene
Ararát, Menni és Askenáz királyságait!
Rendeljetek ellene összeírót,
vonultassatok fel lovakat, mint borzas sáskákat!

²⁸Szenteljetek ellene nemzeteket, Média királyait, helytartóit és minden kormányzóját, az uralma alatt álló egész földet!

²⁹Megrendült a föld, és megremegett,
mert beteljesedett Babilonon az Úr terve,
hogy Babilon földjét pusztasággá tegye,
és ne legyen lakója.

³⁰Abbahagyták a harcot Babilon hősei,
a várakban ülnek;
elapadt erejük,
asszonyokká lettek.
Felgyújtották hajlékait,
összetörték zárait.

³¹Futár futár elé fut,
és hírnök hírnök elé,
hogy hírül vigyék Babilon királyának:
minden oldalról megszállták városát.

³²A gázlókat elfoglalták,
a bástyákat felégették tűzzel;
és a harcosok rémületbe estek.

³³Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene:
»Babilon leánya olyan, mint a szérű,
amikor éppen megtaposták;
még egy kis idő,
és eljön számára az aratás ideje.«

³⁴»Megevett, felemésztett engem
Nebukadnezár, Babilon királya,
félreállított, mint üres edényt;
elnyelt engem, mint egy sárkány,
megtöltötte hasát ínyencségeimmel,
majd eltaszított engem.«

³⁵»A testemen elkövetett erőszak
szálljon Babilonra!«
– mondja Sion lakója.
»Vérem szálljon Káldea lakóira!«
– mondja Jeruzsálem.

³⁶Ezért így szól az Úr:
»Íme, én perlem peredet,
és bosszút állok érted;
kiszárítom tengerét,
és kiapasztom forrását.

³⁷Kőhalmazzá lesz Babilon,
sakálok tanyájává,
borzadállyá és gúny tárgyává,
s nem lesz lakója.

³⁸Együtt ordítanak, mint az oroszlánkölykök,
morognak, mint a fiatal oroszlánok.

³⁹Mikor fölhevülnek,
lakomát készítek nekik,
és lerészegítem őket, hogy vigadjanak,
majd örök álomba szenderüljenek,
és ne ébredjenek fel – mondja az Úr. –

⁴⁰Vágóhídra viszem őket, mint bárányokat,
mint kosokat a bakokkal együtt.«

⁴¹Hogy bevették Sesákot!
Elfoglalták az egész föld dicsőségét!
Milyen borzadállyá lett
Babilon a nemzetek között!

⁴²Kiáradt Babilonra a tenger,
hullámainak özöne elborította.

⁴³Városai borzadállyá lettek,
kiszikkadt földdé és pusztasággá,
olyan földdé, melyen nem lakik senki,
és nem megy át rajta ember fia.

⁴⁴»Meglátogatom Bélt Babilonban,
és kiveszem szájából, amit elnyelt;
nem özönlenek hozzá többé nemzetek,
Babilon fala is ledőlt.

⁴⁵Menjetek ki belőle, én népem!
Mentse mindenki az életét
az Úr izzó haragjától!

⁴⁶Ne lágyuljon meg szívetek, és ne ijedjetek meg a hírtől, mely hallatszik a földön! Eljön ugyanis a hír az egyik esztendőben, és utána a hír a másik esztendőben; erőszak lesz a földön, és uralkodó uralkodó ellen támad. ⁴⁷Azért íme, jönnek napok, amikor meglátogatom Babilon bálványszobrait, és egész országa megszégyenül; halálra sebzettjei mind elesnek benne. ⁴⁸Ujjong majd Babilon felett az ég és a föld, és minden, ami bennük van; mert északról jönnek ellene a pusztítók – mondja az Úr. – ⁴⁹Babilonnak is el kell esnie Izrael halálra sebzettjei miatt, ahogy Babilon miatt is elestek az egész föld halálra sebzettjei. ⁵⁰Ti, akik megmenekültetek a kardtól, menjetek, meg ne álljatok! Emlékezzetek a távolból az Úrra, és Jeruzsálem jusson eszetekbe!
⁵¹‘Megszégyenültünk, mert gyalázatot hallottunk, szégyenpír borította arcunkat, mert idegenek jöttek az Úr házának szentélye ellen.’
⁵²Azért íme, jönnek napok – mondja az Úr –, amikor meglátogatom bálványszobrait, és egész országában halálra sebzettek fognak hörögni. ⁵³Ha az égig emelkedik is Babilon, és hozzáférhetetlenné teszi is magas erődítményét, tőlem jönnek pusztítók ellene« – mondja az Úr.
⁵⁴Kiáltás hangzik Babilonból, és nagy rombolás a káldeaiak földjéről; ⁵⁵mert elpusztítja az Úr Babilont, és véget vet benne a nagy lármának, hiába zúgnak hullámai, mint nagy vizek, és harsog a hangjuk. ⁵⁶Mert pusztító jön ellene, Babilon ellen, és elfogják hőseit, összetörik íjukat; mert a megtorlás Istene, az Úr, biztosan megfizet. ⁵⁷»Lerészegítem fejedelmeit és bölcseit, helytartóit, kormányzóit és hőseit, hogy örök álomba szenderüljenek, és ne ébredjenek fel« – mondja a Király, akinek Seregek Ura a neve.

⁵⁸Így szól a Seregek Ura:
»Babilon széles falát földig rombolják,
és magas kapuit tűzzel égetik fel;
a népek a semmiért dolgoznak,
és a nemzetek a tűzért fáradoznak.«

⁵⁹A következő parancsot adta Jeremiás próféta Szerajának, Néria fiának, aki Maaszjának volt a fia, amikor az Babilonba ment Cidkijával, Júda királyával, uralkodásának negyedik esztendejében; Szeraja pedig szállásmester volt. ⁶⁰Jeremiás ugyanis leírta egy könyvbe mindazt a bajt, ami Babilonra jön majd, mindezeket az igéket, melyek Babilonról írva vannak. ⁶¹Ezt mondta tehát Jeremiás Szerajának: »Amikor megérkezel Babilonba, láss hozzá, és olvasd fel mindezeket az igéket! ⁶²Azután ezt mondd: ‘Uram, te szóltál ez ellen a hely ellen, hogy megsemmisítsd, és ne legyen benne lakó, sem ember, sem állat, hanem örök pusztasággá legyen.’ ⁶³Amikor pedig befejezted ennek a könyvnek a felolvasását, köss rá követ, és dobd bele az Eufráteszbe!

⁶⁴Azután ezt mondd: ‘Így fog elsüllyedni Babilon, és nem kel fel többé a baj miatt, amelyet én hozok rá, akárhogy fáradoznak is.’«
Eddig tartanak Jeremiás igéi.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Előző fejezet Következő fejezet