17Ha nem hallgatjátok meg ezt,
titokban sírni fog a lelkem a gőg miatt;
könnyezve könnyezik és könnyet hullat a szemem,
mert fogságba került az Úr nyája.
16Ezért sírok én,
szemem könnyet hullat,
mert távol van tőlem a vigasztaló,
aki feléleszthetne engem.
Fiaim elpusztultak,
mert diadalmaskodott az ellenség.«
18Szívük az Úrhoz kiáltott.
Sion leányának várfala,
folyjon könnyed, mint a patak,
éjjel és nappal!
Ne engedj magadnak pihenőt,
ne csillapodjék szemed bogara!