5

¹Hadd énekeljek kedvesemről,
szerelmesem énekét szőlőjéről!
Szőlője volt kedvesemnek
termékeny hegytetőn;

²körülásta, és a kövektől megtisztította,
majd beültette nemes szőlővel;
közepén tornyot épített,
sajtót is vájt benne;
és várta, hogy szőlőfürtöt teremjen,
de vadszőlőt termett.

³Most hát, Jeruzsálem lakói
és Júda férfiai,
tegyetek igazságot köztem és szőlőm között!

⁴Mit kellett volna még tennem szőlőmmel,
amit nem tettem meg vele?
Amikor azt vártam, hogy szőlőfürtöt teremjen,
miért vadszőlőt termett?

⁵Most pedig hadd adjam tudtotokra,
mit teszek szőlőmmel!
Eltávolítom sövényét,
hadd pusztítsák el;
lerombolom kerítését,
hadd tapossák össze.

⁶Pusztává teszem:
nem metszik meg többé, és nem kapálják,
fölveri a tövis és a tüske;
és megparancsolom a felhőknek,
hogy esőt ne hullassanak rá.

⁷Bizony, a Seregek Urának szőlője Izrael háza,
és Júda férfiai az ő gyönyörű ültetvénye;
jogot várt, de íme, csak visszaélés van,
igazságot, de íme, csupa jajveszékelés!

KNB SZIT STL BD RUF KG

³³Hallgassatok meg egy másik példabeszédet. Volt egy gazda: szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, prést ásott benne és tornyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. ^{(Iz 5,1-2) 34}Amikor elközelgett a szüret ideje, elküldte szolgáit a bérlőkhöz, hogy szedjék be a termését. ³⁵A bérlők azonban megragadták a szolgáit; az egyiket megverték, a másikat megölték, a harmadikat megkövezték. ³⁶Ekkor ismét küldött más szolgákat, az előzőknél többet, de azok éppúgy tettek velük is. ³⁷Végül elküldte hozzájuk a fiát, mondván: ‘A fiamat majd tiszteletben tartják.’ ³⁸De a bérlők, mihelyt meglátták a fiút, azt mondták egymás között: ‘Itt az örökös, gyertek, öljük meg, és szerezzük meg az örökségét.’ ³⁹Megragadták őt, kidobták a szőlőn kívülre és megölték. ⁴⁰Amikor tehát eljön a szőlő ura, mit fog tenni ezekkel a bérlőkkel?« ⁴¹Azt felelték neki: »A gonoszokat kegyetlenül el fogja pusztítani, a szőlőt pedig más bérlőknek adja, akik megadják neki a termést a maga idejében.«

⁴²Jézus ekkor azt mondta nekik: »Sohasem olvastátok az Írásokban:
‘A kő, amelyet az építők elvetettek,
szegletkővé lett;
az Úr tette azzá,
és ez csodálatos a mi szemünkben’?

⁴³Ezért mondom nektek, hogy elveszik tőletek az Isten országát, és olyan népnek adják, amely meghozza annak gyümölcseit. ⁴⁴Aki ráesik erre a kőre, összezúzza magát, akire pedig ez ráesik, azt szét fogja zúzni.«
⁴⁵Példabeszédeit hallva a főpapok és a farizeusok megértették, hogy róluk beszél. ⁴⁶Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől, mert az emberek prófétának tartották őt.

KNB SZIT STL BD RUF KG

12 ¹Ezután példabeszédekben kezdett szólni hozzájuk: »Egy ember szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, présgödröt ásott, és tornyot épített. Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott. ^{(Iz 5,1-2) 2}Amikor elérkezett az ideje, elküldött egy szolgát a bérlőkhöz, hogy hozzon tőlük a szőlő terméséből. ³Azok megragadták a szolgát, megverték, és üres kézzel bocsátották el. ⁴Erre másik szolgát küldött hozzájuk; ennek még a fejét is betörték, és gyalázattal illették. ⁵Majd ismét másikat küldött, de azt is megölték, azután még másokat is. Ezek közül némelyeket megvertek, a többieket pedig megölték. ⁶Volt neki egy igen kedves fia, utoljára azt küldte el hozzájuk. Azt gondolta ugyanis: ‘A fiamat tiszteletben fogják tartani.’ ⁷A bérlők azonban így szóltak egymáshoz: ‘Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az örökség!’ ⁸Megragadták, megölték és kidobták a szőlőn kívülre. ⁹Mit fog ezután tenni a szőlő ura? Eljön, megöli a bérlőket, a szőlőt pedig másoknak adja.

¹⁰Vagy nem olvastátok az Írást:
‘A kő, amelyet az építők elvetettek,
szegletkővé lett;

¹¹az Úr tette azzá,
és ez csodálatos a mi szemünkben’?«

^{(Zsolt 118,22-23}<br) 12}Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet. Otthagyták hát őt, és elmentek.

KNB SZIT STL BD RUF KG