11Remegjetek, ti büszkék, reszkessetek, ti elbizakodottak!
Vetkőzzetek mezítelenre, és övezzétek fel csípőtöket!
12Verjétek melleteket a gyönyörű mezőkért,
a termékeny szőlőtőért,
13népem földjéért, melyet tüske és tövis ver fel,
minden örvendező házért, a vigadozó városért!
14Mert a palota üres lesz, a népes város elhagyott;
az Ófel és az őrtorony barlang lesz örökre,
vadszamarak öröme, nyájak legelője.
15Végül kiárad ránk a lélek a magasból,
és a sivatag gyümölcsöskertté válik,
a gyümölcsöskert pedig erdőnek számít.
16Jog lakik majd a sivatagban,
és igazság honol a gyümölcsöskertben.
17Az igazság műve béke lesz,
az igazság eredménye pedig nyugalom
és biztonság örökre.
18Népem békés otthonban lakik,
biztonságos hajlékokban
és gondtalan nyugalomban.