30
1»Jaj a lázongó fiaknak – mondja az Úr –,
akik tervet szőnek, mely nem tőlem való,
és szövetséget kötnek, mely nem az én akaratom,
hogy bűnt bűnre halmozzanak!
2Útra kelnek, hogy lemenjenek Egyiptomba,
de az én számat nem kérdezik meg,
hanem menedéket keresnek a fáraónál,
és oltalmat Egyiptom árnyékában.
3A fáraó menedéke azonban szégyen lesz számotokra,
és gyalázat az oltalom Egyiptom árnyékában.
4Mert bár Tániszba mentek küldöttei,
és követei Háneszig jutottak,
5mind szégyent vallanak a nép miatt,
mely nem használhat nekik,
nem lehet segítségükre és hasznukra,
csak szégyenükre és gyalázatukra.«
6A szorongatás és nyomorúság földjén át,
ahol nőstény és hím oroszlán,
vipera és szárnyas kígyó él,
hiába viszik szamarak hátán gazdagságukat,
és tevék púpján kincseiket
a néphez, mely nem használhat.
7Egyiptom segítsége üres hiábavalóság;
ezért nevezem őt tehetetlen Ráhábnak.
8Most menj, írd fel ezt előttük egy táblára,
és egy könyvbe vésd be,
hogy megmaradjon az eljövendő időre,
tanúbizonyságul örökre!
9Bizony, engedetlen nép ez, hamis fiak,
fiak, akik nem akarnak hallgatni az Úr tanítására;
10akik azt mondják a látóknak: »Ne lássatok!«,
és a látnokoknak: »Ne lássatok nekünk igaz dolgokat!
Beszéljetek nekünk hízelgő dolgokat,
lássatok csalárdságokat!
Jegyzetek
30,1 Izajás szavai Hiszkija ellen, aki Kr. e. 703/702-ben követséget küldött Egyiptomba, hogy Asszíria elleni szövetséget hozzon létre.
30,4 Háneszbe mentek a követek.
30,7 Egyiptom nem olyan, mint Ráháb, az őstenger, amely harcolt (vö. 26,20-27,1): nem fog segíteni.
30,8 A prófétát nem hallgatják meg, ezért szavait tanúságul leírja egy könyvbe.