15
1Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2»Emberfia, különb-e valamivel a szőlőtőke fája a többi fánál,
a venyige, mely az erdő fái között van?
3Vajon vesznek-e belőle fát,
hogy valami tárgyat készítsenek?
Vagy csinálnak-e belőle cöveket,
hogy rajta bármilyen holmi függjön?
4Íme, a tűznek adják eledelül!
S ha mindkét végét megemésztette a tűz,
és közepe is hamuvá lett,
vajon alkalmas lesz-e bármire is?
5Még amikor ép volt is,
akkor sem lehetett belőle csinálni semmit sem;
mennyivel kevésbé lehet belőle csinálni valamit,
amikor a tűz megemésztette és megégette?
6Ezért így szól az Úr Isten:
amint a szőlővesszőt az erdő fái közül
tűznek adtam át, hogy az megeméssze,
úgy adom át majd Jeruzsálem lakóit:
7ellenük fordítom arcomat;
kimenekülnek a tűzből,
de a tűz emészti meg majd őket.
S ti megtudjátok, hogy én vagyok az Úr,
amikor arcomat ellenük fordítom,
8Az országot úttalan pusztasággá teszem,
mert lázadók voltak«
– mondja az Úr Isten.
Jegyzetek
15,7 Aki megmenekült az első ostromban, az sem fogja elkerülni az ítéletet.