Keresés a Bibliában

6 1Azokban a napokban a tanítványok számának megszaporodtával zúgolódás támadt a görögök között a zsidók ellen amiatt, hogy özvegyeiket elhanyagolják a mindennapi kiszolgálásnál. 2A tizenkettő egybehívta tehát a tanítványok sokaságát, és így szóltak: »Nem volna rendjén, hogy az asztaloknál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az Isten igéjét. 3Azért testvérek, szemeljetek ki magatok közül hét jó hírű, Szentlélekkel és bölcsességgel teljes férfit, s bízzuk rájuk ezt a feladatot. 4Mi meg majd az imádsággal és az ige szolgálatával foglalkozunk.« 5Ez a beszéd tetszett az egész sokaságnak. Kiválasztották tehát Istvánt, akit eltöltött a hit és a Szentlélek, továbbá Fülöpöt, Prohóroszt, Nikánort, Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai prozelitát. 6Ezeket az apostolok elé állították, és ők imádság közben rájuk tették kezüket.
7Az Úr igéje pedig terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megszaporodott Jeruzsálemben, sőt a papoknak is nagy tömege hódolt meg a hitnek.
8István pedig, telve kegyelemmel és erővel, csodákat és nagy jeleket művelt a nép között. 9Felléptek azonban néhányan abból a zsinagógából, amelyet a libertinusokról, a cireneiekről, az alexandriaiakról neveztek el, és azokról, akik Kilíkiából és Ázsiából valók, s vitatkoztak Istvánnal. 10Nem tudtak azonban ellenállni a bölcsességnek és a Léleknek, amely által szólt. 11Erre férfiakat küldtek ki alattomban, akik azt mondták: »Hallottuk őt, amint káromló szavakat mondott Mózesre és Istenre.« 12Ily módon felizgatták a népet, a véneket és az írástudókat, akik azután összecsődülve megragadták őt és a főtanács elé vitték. 13Sőt, hamis tanúkat is állítottak, hogy mondják azt: »Ez az ember minduntalan a szent hely és a törvény ellen beszél. 14Hallottuk ugyanis őt, amikor azt mondta, hogy ez a Názáreti Jézus lerontja majd ezt a helyet, s megmásítja a hagyományokat, amelyeket Mózes hagyott ránk.«
15Akik a főtanácsban ültek, mind őt nézték, s olyannak látták az arcát, mint egy angyalét.

KNB SZIT STL BD RUF KG

Jegyzetek

6,3 Válasszatok ki: az apostolok azt kérik, hogy maguk a hívek válasszák ki a megfelelő embereket, ők csak a feltételeket szabják meg. A választottakat azután ők ruházzák fel a megfelelő hatalommal és megbízással (6. v.).

6,6 Itt szerepel először a kézrátétel, mint a hatalomátadás (felszentelés) szertartása. Az apostolok kézrátétellel és imával adják át a megfelelő hatalmat és a szolgálathoz szükséges kegyelmet azoknak, akiket a közösség kiválasztott.

Előző fejezet Következő fejezet