14Erre figyelmeztess, kérve kérj mindenkit Istenre. Szóvitát ne folytass; nem jó az semmire, csak a hallgatóság romlására.
15Azon légy tehát, hogy derék embernek bizonyulj az Úr előtt, olyan munkásnak, aki meg nem szégyenül, s aki helyesen munkálja az igazság igéjét.
16A gonosz, üres fecsegéseket viszont kerüld, mert azok jobbára istentelenséghez vezetnek.
17Az ilyen emberek fecsegése úgy terjed, mint a rákfene. Ezek közül való Himéneosz és Filétosz is,
18akik eltévelyedtek az igazságtól, azt állítva, hogy a feltámadás már megtörtént – és jó néhány ember hitét feldúlják.
19De a szilárd alap, amelyet Isten lefektetett, rendületlenül áll, és ez a pecsétje: »Ismeri az Úr az övéit«, továbbá: »Hagyjon fel a gonoszsággal mindaz, aki az Úr nevét hívja segítségül!«
(Szám 16,5)
20De egy nagy házban nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és agyagból valók is; az előbbiek tisztességes, az utóbbiak pedig közönséges célokra.
21Aki magát az utóbbiaktól tisztán tartja, az tisztességes célra való, szent, az Úr számára hasznos, minden jó dologra alkalmas edény lesz.
22Kerüld az ifjúkor vágyait! Igazságosságra, hitre, szeretetre és békességre törekedj azokkal, akik tiszta szívvel hívják segítségül az Urat.
23Az oktalan és zabolátlan vitákat kerüld, tudva, hogy viszályokat szülnek.
24Márpedig az Úr szolgájának nem veszekednie kell, hanem mindenkihez jóságosnak, tanításra alkalmasnak és béketűrőnek kell lennie.
25Azokat pedig, akik ellenszegülnek neki, szelídséggel meg kell feddenie, hátha egyszer töredelmet ad nekik is Isten az igazság megismerésére,
26és magukhoz térnek az ördög kelepcéjéből, aki fogva tartja őket a maga kedvére.
Jegyzetek
2,20 Nem szabad csodálkozni azon, ha az egyházban a szentek (= arany) és jók (= ezüst) mellett rosszak is vannak. A szétválasztás az utolsó ítéleten fog megtörténni.